Dzsantar Mantar obszervatórium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jantar Mantar
Világörökség
Jantar Mantar at Jaipur.jpg
Adatok
Ország India
Világörökség-azonosító 1338
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, IV
Felvétel éve 2010
Elhelyezkedése
Dzsantar Mantar obszervatórium  (India)
Dzsantar Mantar obszervatórium
Dzsantar Mantar obszervatórium
Pozíció India térképén
é. sz. 26° 55′ 29″, k. h. 75° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 26° 55′ 29″, k. h. 75° 49′ 30″

A Dzsantar Mantar csillagászati obszervatórium Dzsaipurban található (India).

II. Szavái Dzsaj Szingh építtette a 18. század elején, 1727-1734 között. A maharadzsa összesen öt csillagászati obszervatóriumot építtetett Közép-Nyugat Indiában. A dzsantar mantar kifejezés jelentése urdu nyelven = „számításokra alkalmas eszköz”.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tizenhat épület az akkoriban ismert csillagászati műszerek felnagyított másolata, ami számos építészeti és technikai újítást tartalmaz. Az épületek kőből és fémből épültek. A megfigyeléseket szabad szemmel végezték.

Indiában a Dzsantar Mantar a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt középkori csillagvizsgáló. Egyes műszereit a mai napig használják, például a monszun idejének előrejelzésére.

Műszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Húsz műszere között találhatók napórák, a bolygók és a csillagok helyzetét mutató műszer, a Nap magasságát mutató eszköz. A műszereket a ptolemaioszi világkép szerint állították be. Az itt végzett csillagászati megfigyelések során szerzett adatok hozzájárultak a korszak lényegében utolsó csillagkatalógusa, egy ún. zidzs összeállításához.

A legnagyobb műszer, a „szamrat jantra” 27 méter magas, árnyékát pontosan bejelölték, ennek segítségével megállapítható a nap során az idő. A tetején egy kis kupolát alakítottak ki, innen jelentették be a fogyatkozásokat és a monszun érkezését. Az épületeket helyi kőből és márványból építették. Mindegyik műszernek saját csillagászati skálája van, amit rendszerint az épület belső felén elhelyezett márványon jelöltek be.

Világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO 2010-ben az „eltűnőben lévő kulturális örökség kiváló példája” és „az emberiség történelmében valamikor fontos szerepet játszó épület vagy technológiai összeállítás” kategóriákban beválasztotta a Világörökségbe.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hely a 2006-os Zuhanás című film egyik helyszíne volt.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Manorama, Heritage Sites in India, 2012, vol. 6. No 10.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]