Rádzsasztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rádzsasztán
Rajasthan in India (disputed hatched).svg
Közigazgatás
Ország  India
Főváros Dzsaipur
Legnagyobb város Dzsaipur
Rövidítés IN-RJ
Hivatalos nyelv hindi, rádzsasztáni
Alapítás 1956. november 11.
Kerületek 32
Terület 342 239 km²,
1. a listán
Törvényhozás
Típusa Egykamarás parlament
Székek száma 200
Kormányzó A.R.Kidwai
Főminiszter Vasundhara Raje
Népesség
Teljes népesség 56 473 122 fő (2001) +/-
Rangsorban 8.
Népsűrűség 165 fő/km²
Rádzsasztán weboldala
Radzsasztán kerületei
Rádzsaszthán közigazgatási körzetei

Rádzsasztán (राजस्थान) a legnagyobb területű indiai állam.

Újraalakulása 1949. március 30-án történt, amikor a korábbi rádzsput hercegi államok (ismeretes még Rājputāna, csak úgy mint Rājwār néven) beolvadtak az indiai gyarmatba.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádzsasztán kezdetben egymással rivalizáló harcos rádzsput klánokból állt, akik a Naptól, a Holdtól és a tűztől származtatták magukat. A későbbi Indiának ezt a részét több mint 1000 éven át uralták. Bár kényszerházasságokkal és átmeneti szövetségekkel többé-kevésbé békében éltek, a büszkeség és függetlenség mindig elsődleges szempontjuk volt; idejük és energiájuk nagy részét egymás közötti civódással töltötték. Ez ahhoz vezetett, hogy nem tudtak összefogni a Mogul Birodalommal szemben, amely leigázta őket.

Ugyanakkor a rádzsputok érzéke a büszkeségre páratlan volt. A rádzsput harcosok akkor is bátran harcoltak, ha nem volt esélyük a győzelemre, és amikor meg kellett volna adniuk magukat, lovagias öngyilkosságot követtek el (dzsauhar). A harcosok felvették sáfrányszínű övüket, és rárontottak az ellenségre (akkor is, ha az a biztos halált jelentette), miközben az asszonyok és gyerekek halotti máglyán égtek el. A moguloknak természetesen nehézségeik voltak egy ilyen gondolkodású nép kormányzásával. Amikor a Mogul Birodalom lehanyatlott, a rádzsputok lassan kezdték visszakapni függetlenségüket, egészen a britek megérkezéséig. A legtöbb rádzsput állam szövetségre lépett a britekkel, ami lehetővé tette, hogy viszonylag önállóak maradhassanak, de ez politikai és gazdasági megszorításokkal járt.

A szövetség a britekkel végül a rádzsputok uralmának végéhez vezetett a 20. század elejére. Büszkeség és önfeláldozás helyett a maharadzsák anyagi javaikat arra fordították, hogy utazgattak a világban, és egész emeleteket béreltek ki luxushotelekben (maguk és személyzetük számára). Ez a pazarlás megfelelt a briteknek, de a társadalomra rendkívül hátrányos volt. Amikor India elnyerte függetlenségét (1947. augusztus 15.), a kontinensen Rádzsasztánban volt a legrövidebb a várható életkor, a legnagyobb az írástudatlanok aránya.

India függetlenedése után a Kongresszus Pártnak meg kellett egyeznie ezekkel a névleg önálló rádzsput államokkal, hogy az új India létrejöhessen. Az uralkodók megtarthatták címeiket, ingatlanjaikat és helyzetükkel arányos éves illetményt kaptak az 1970-es évek elejéig, amikor is Indira Gandhi megszüntette a címeket és az ellátmányokat (ingatlanaikat is erősen korlátozta). Rádzsasztán ezután gazdasági fejlődésnek indult, de maga az állam még igen szegény volt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írástudás szintje a hagyományok miatt nagyon eltér a férfiak és a nők esetén (különösen vidéken). A férfiak esetén az írástudás 76%-os, míg a nők esetén 44%-os (2008). Ez jelentős emelkedés az 1961-es 18%-ról, és az 1991-es 39%-ról, de a 60%-os átlag elmarad az országos 65%-tól. A nemek közötti különbség országosan itt a legnagyobb.


Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körzet Székhely Terület (km²) Népesség (2001) %-os növekedés, 1991-2001
Ajmer Ajmer 8,481 2 180 526 26,10%
Alwar Alwar 8,380 2 990 862 30,23%
Banswara Banswara 5,037 1 500 420 29,84%
Baran Baran 6,955 1 022 568 26,19%
Barmer Barmer 28,387 1 963 758 36,83%
Bharatpur Bharatpur 5,066 2 098 323 27,05%
Bhilwara Bhilwara 10,455 2 009 516 26,14%
Bikaner Bikaner 27,244 1 673 562 38,18%
Bundi Bundi 5,550 961,269 24,80%
Chittorgarh Chittorgarh 10,856 1 802 656 21,46%
Churu Churu 16,830 1 922 908 24,60%
Dausa Dausa 2,950 1 316 790 32,42%
Dholpur Dholpur 3,084 982,815 31,13%
Dungarpur Dungarpur 3,770 1 107 037 26,58%
Hanumangarh Hanumangarh 12,645 1 517 390 24,34%
Jaipur Dzsaipur 14,068 5 252 388 35,10%
Jaisalmer Jaisalmer 38,401 507,999 47,45%
Jalor Jalor 10,640 1 448 486 26,78%
Jhalawar Jhalawar 6,219 1 180 342 23,34%
Jhunjhunu Jhunjhunu 5,928 1 913 099 20,90%
Jodhpur Jodhpur 22,850 2 880 777 33,77%
Karauli Karauli 5530 1 205 631 29,96%
Kota Kota 12,436 1 568 580 28,52%
Nagaur Nagaur 17,718 2 773 894 29,33%
Pali Pali 12,387 1 819 201 22,39%
Rajsamand Rajsamand 4,768 986,269 19,88%
Sawai Madhopur Sawai Madhopur 10,527 1 116 031 27,44%
Sikar Sikar 7,732 2 287 229 24,11%
Sirohi Sirohi 5,136 850,756 30,08%
Sri Ganganagar Sri Ganganagar 7,984 1 788 487 27,53%
Tonk Tonk 7,194 1 211 343 24,24%
Udaipur Udaipur 17,279 2 632 210 27,37%
Rajasthan Jaipur 342,239 56 473 122 28,33%

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lonely Planet sorozat: India (2010)