Rádzsasztán
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Rádzsasztán | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Főváros | Dzsaipur |
| Legnagyobb város | Dzsaipur |
| Rövidítés | IN-RJ |
| Hivatalos nyelv | hindi, rádzsasztáni |
| Alapítás | 1956. november 11. |
| Kerületek | 32 |
| Terület | 342 239 km², 1. a listán |
| Törvényhozás | |
| Típusa | Egykamarás parlament |
| Székek száma | 200 |
| Kormányzó | A.R.Kidwai |
| Főminiszter | Vasundhara Raje |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 473 122 fő (2001) +/- |
| Rangsorban | 8. |
| Népsűrűség | 165 fő/km² |
| Rádzsasztán weboldala | |
Rádzsasztán (राजस्थान) a legnagyobb területű indiai állam.
Újraalakulása 1949. március 30-án történt, amikor a korábbi rádzsput hercegi államok (ismeretes még Rājputāna, csak úgy mint Rājwār néven) beolvadtak az indiai gyarmatba.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Rádzsasztán kezdetben egymással rivalizáló harcos rádzsput klánokból állt, akik a Naptól, a Holdtól és a tűztől származtatták magukat. A későbbi Indiának ezt a részét több mint 1000 éven át uralták. Bár kényszerházasságokkal és átmeneti szövetségekkel többé-kevésbé békében éltek, a büszkeség és függetlenség mindig elsődleges szempontjuk volt; idejük és energiájuk nagy részét egymás közötti civódással töltötték. Ez ahhoz vezetett, hogy nem tudtak összefogni a Mogul Birodalommal szemben, amely leigázta őket.
Ugyanakkor a rádzsputok érzéke a büszkeségre páratlan volt. A rádzsput harcosok akkor is bátran harcoltak, ha nem volt esélyük a győzelemre, és amikor meg kellett volna adniuk magukat, lovagias öngyilkosságot követtek el (dzsauhar). A harcosok felvették sáfrányszínű övüket, és rárontottak az ellenségre (akkor is, ha az a biztos halált jelentette), miközben az asszonyok és gyerekek halotti máglyán égtek el. A moguloknak természetesen nehézségeik voltak egy ilyen gondolkodású nép kormányzásával. Amikor a Mogul Birodalom lehanyatlott, a rádzsputok lassan kezdték visszakapni függetlenségüket, egészen a britek megérkezéséig. A legtöbb rádzsput állam szövetségre lépett a britekkel, ami lehetővé tette, hogy viszonylag önállóak maradhassanak, de ez politikai és gazdasági megszorításokkal járt.
A szövetség a britekkel végül a rádzsputok uralmának végéhez vezetett a 20. század elejére. Büszkeség és önfeláldozás helyett a maharadzsák anyagi javaikat arra fordították, hogy utazgattak a világban, és egész emeleteket béreltek ki luxushotelekben (maguk és személyzetük számára). Ez a pazarlás megfelelt a briteknek, de a társadalomra rendkívül hátrányos volt. Amikor India elnyerte függetlenségét (1947. augusztus 15.), a kontinensen Rádzsasztánban volt a legrövidebb a várható életkor, a legnagyobb az írástudatlanok aránya.
India függetlenedése után a Kongresszus Pártnak meg kellett egyeznie ezekkel a névleg önálló rádzsput államokkal, hogy az új India létrejöhessen. Az uralkodók megtarthatták címeiket, ingatlanjaikat és helyzetükkel arányos éves illetményt kaptak az 1970-es évek elejéig, amikor is Indira Gandhi megszüntette a címeket és az ellátmányokat (ingatlanaikat is erősen korlátozta). Rádzsasztán ezután gazdasági fejlődésnek indult, de maga az állam még igen szegény volt.
Népesség [szerkesztés]
Az írástudás szintje a hagyományok miatt nagyon eltér a férfiak és a nők esetén (különösen vidéken). A férfiak esetén az írástudás 76%-os, míg a nők esetén 44%-os (2008). Ez jelentős emelkedés az 1961-es 18%-ról, és az 1991-es 39%-ról, de a 60%-os átlag elmarad az országos 65%-tól. A nemek közötti különbség országosan itt a legnagyobb.
Közigazgatás [szerkesztés]
| Körzet | Székhely | Terület (km²) | Népesség (2001) | %-os növekedés, 1991-2001 |
|---|---|---|---|---|
| Ajmer | Ajmer | 8,481 | 2 180 526 | 26,10% |
| Alwar | Alwar | 8,380 | 2 990 862 | 30,23% |
| Banswara | Banswara | 5,037 | 1 500 420 | 29,84% |
| Baran | Baran | 6,955 | 1 022 568 | 26,19% |
| Barmer | Barmer | 28,387 | 1 963 758 | 36,83% |
| Bharatpur | Bharatpur | 5,066 | 2 098 323 | 27,05% |
| Bhilwara | Bhilwara | 10,455 | 2 009 516 | 26,14% |
| Bikaner | Bikaner | 27,244 | 1 673 562 | 38,18% |
| Bundi | Bundi | 5,550 | 961,269 | 24,80% |
| Chittorgarh | Chittorgarh | 10,856 | 1 802 656 | 21,46% |
| Churu | Churu | 16,830 | 1 922 908 | 24,60% |
| Dausa | Dausa | 2,950 | 1 316 790 | 32,42% |
| Dholpur | Dholpur | 3,084 | 982,815 | 31,13% |
| Dungarpur | Dungarpur | 3,770 | 1 107 037 | 26,58% |
| Hanumangarh | Hanumangarh | 12,645 | 1 517 390 | 24,34% |
| Jaipur | Dzsaipur | 14,068 | 5 252 388 | 35,10% |
| Jaisalmer | Jaisalmer | 38,401 | 507,999 | 47,45% |
| Jalor | Jalor | 10,640 | 1 448 486 | 26,78% |
| Jhalawar | Jhalawar | 6,219 | 1 180 342 | 23,34% |
| Jhunjhunu | Jhunjhunu | 5,928 | 1 913 099 | 20,90% |
| Jodhpur | Jodhpur | 22,850 | 2 880 777 | 33,77% |
| Karauli | Karauli | 5530 | 1 205 631 | 29,96% |
| Kota | Kota | 12,436 | 1 568 580 | 28,52% |
| Nagaur | Nagaur | 17,718 | 2 773 894 | 29,33% |
| Pali | Pali | 12,387 | 1 819 201 | 22,39% |
| Rajsamand | Rajsamand | 4,768 | 986,269 | 19,88% |
| Sawai Madhopur | Sawai Madhopur | 10,527 | 1 116 031 | 27,44% |
| Sikar | Sikar | 7,732 | 2 287 229 | 24,11% |
| Sirohi | Sirohi | 5,136 | 850,756 | 30,08% |
| Sri Ganganagar | Sri Ganganagar | 7,984 | 1 788 487 | 27,53% |
| Tonk | Tonk | 7,194 | 1 211 343 | 24,24% |
| Udaipur | Udaipur | 17,279 | 2 632 210 | 27,37% |
| Rajasthan | Jaipur | 342,239 | 56 473 122 | 28,33% |
Források [szerkesztés]
- Lonely Planet sorozat: India (2010)
|
||||||||||

