Minaret

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Minaret (Sabah, Kota Kinabalu, Malajzia, Borneó)

A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz[1] épített vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, két-, vagy háromerkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már magnetofonról, hangszórókkal végzik.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A minaret arab eredetű kifejezés, amely török közvetítéssel jutott a magyar nyelvbe. Az eredeti minára (منارة – mināra) kifejezés a „tűz” jelentésű nár szóból származik, és az arab nyelvterületen a világítótornyok megnevezésére használják, helyette „az imára hívás (adzán) helye” megnevezés (midzana, eredeti betűkkel مئذنة, tudományos átiratban miʾḏana) használatos. A török és perzsa kultúrkörben viszont inkább a minára alakváltozatait használják.

Minaretek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egri minaret

Magyarországon a török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban láthatóak. Csupán az egri és a pécsi az épen megmaradt minaretek, az érdi minaretet azonban visszaépítették, a mihrab-fülkével együtt. A szigetvári és esztergomi minaretek csonka minaretek. Az egri és az érdi minaret látogatható, s habár az elmúlt időkig megtekinthető volt még a pécsi is, de állapota miatt ma már nem lehet felmenni.

Az egri minaret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, az 1596 után homokkőből épült Kethüda mináre. Alapja 14 szögletű, magassága 40 méter, erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, végül 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de ez nem sikerült, ezért egy keresztet raktak a tetejére, ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot a műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.[2]

A pécsi minaret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi minaret

A pécsi minaret a Jakováli Hasszán pasa dzsámija mellett álló kb. 30 m magas torony, 12 szögű alapokon. A város 1543-tól 1686-ig volt török uralom alatt. Hazánkban ez az egyetlen épségben álló minaret, melynek dzsámija, amelyhez épült, szintén fennmaradt.

Az érdi minaret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érden az Ófaluban (Mecset utca) áll a 17. században épült dzsámi 23 méter magas tornya. [3]Az 1962-65 közötti régészeti ásatás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket. Csúcsát vasbetonból egészítették ki, amikor 1970-ben felújították, a külső munkálatok 1999-ben készültek el. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik. A minaret látogatható, rekonstruált körerkélyére 53 lépcsőfok vezet fel.

A szigetvári minaret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetvár 1566-ban kerül oszmán kézre. A város ostromakor meghalt Szulejmán szultán emlékére dzsámi épül a várban, mely minaretje Evlija Cselebi szerint 90 parasztlépés (kb. 30–33 méter) magas volt. Úgy tudjuk, hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfalépcsője van. A XVIII. században a minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte. A minaretet török segítséggel tervezik felújítani.

Az esztergomi minaret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi minaretjét a dzsámival együtt 2007-ben újították fel, s a tornyot 6 méteres magasságig visszaépítették. A XVII. század eleji dzsámi alsó része – amelyhez a minaret csatlakozik – a vízivárosi középkori várfalra épült rá. Az épület északi sarkán állt a tornya, amely a korabeli rajzok szerint legalább 20 méteres volt. A város 1683-as végleges felszabadítását követően a dzsámit magtárként használták, a minaretet pedig a XVIII. században elbontották.

Egyéb minaretek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest területén is látható egy minaret, amelynek sosem volt vallási funkciója: a Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az első világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]