Jakováli Hasszán dzsámija
| Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a minaret | |
 |
|
| Jakováli Hasszán dzsámija a Kórház térről | |
|
|
|
| Település | Pécs |
| Ország | Magyarország |
| Vallás | iszlám |
| Irányzat | szunnita |
| Névadó | Jakováli Hasszán pasa |
| Építési adatok | |
| Típus | dzsámi, minaret |
| Építés kezdete | 16. század |
| Építtető | Jakováli Hasszán pasa |
| Rekonstrukciók évei | 1702–1732 1956-1975 2010 |
| Mai rendeltetése | imaház |
| Minaret | 1 |
| Magassága | 22 m |
| Elhelyezkedése | |
 Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a minaret
Pozíció Pécs térképén
|
|
Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsen. Az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evila Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is keletkezett.
Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál[1], valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.[2]
A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá. alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg.[3]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 1702–1732 között Nesselrode pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kápolnává alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesserode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mututja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták. Az erkély fölött a mai koronázórész a 19. században készült.
A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, Gerő Győző kutatómunkája és Ferenczi Károly tervei alapján. A barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Az északnyugati oldal finoman megmunkált, sztalaktitdíszes oromzatban záródó kapujának, s vele szemben a mihrab fülkének kiegészítéséhez a helyszínen talált részletek adtak kielégítő támpontot. Másodjára a 2000-es évek végén újították fel; 2010. május 22. óta ismét látogatható.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán - Pécs, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1966
[szerkesztés] Hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
