Szigetvári vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 03′ 04″, k. h. 17° 47′ 45″

Szigetvári vár
Szigetvár - Castle.jpg
Szigetvári vár légifotón
Ország  Magyarország
Mai település Szigetvár
Tengerszint feletti magasság 115 m

Épült 1420 körül
Állapota helyreállított
Elhelyezkedése
Szigetvári vár  (Magyarország)
Szigetvári vár
Szigetvári vár
Pozíció Magyarország térképén

A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr.

Szigetvár a 16. században
Zrínyi Miklós kiront az égő Szigetvárból. Johann Peter Krafft festménye (1825)
Hollósy Simon:Zrínyi kirohanása (1896)

A vár története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost, hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak.

Szigetvár 1566-ban

1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen.

A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni.

Az iszlám központ terve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a vár felújítása, s az abban kialakítani szándékozott művészeti centrum megépítése nem oldható meg állami forrásból, a várban török befektetők finanszírozásában iszlám kulturális központ valósulhat meg. A tervek szerint Szigetvár Város Önkormányzata és a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület, azaz Süleyman Hilmi Tunahan magyarországi követői közösen újítanák fel a várbelsőt, a parkot, visszaépítenék a csonka minaretet. Az erőfeszítéseket támogatná Isztambul Város Önkormányzata, ami azért pikáns, mert Szigetvár Trabzon testvérvárosa. A projekt török turisták tízezreit vonzhatja.[1]

Az iszlám központ terve ellen küzd, azt hazaárulásnak minősítve, a nemzeti radikális sajtó.[2]

Fadil Basar, a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület elnöke, második nyilatkozatában módosította az egyesület céljait, s közölte, hogy nem iszlám, hanem török művelődési központot terveznek nyitni a várban, ahol kiállítást rendeznének a török hódoltság korának magyar tárgyi kultúrájáról is.[3]

Paizs József az üggyel kapcsolatban a lapnak azt nyilatkozta: kapóra jött a török ajánlat, mert mostantól velük tudja »riogatni a Vagyonkezelőt, így talán a vár tulajdonosa végre kilép a rossz, hűtlen gazda szerepéből, és rájön, hogy nemzeti kincsünkre költeni kell.« Paizs szerint, ha mégis komolyra fordulnának a török szervezettel folytatott tárgyalások, a vár üzemeltetésének átadásáról helyi népszavazáson kellene dönteni.”[4]

A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott Török Városok Világszövetsége fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta.[5]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetvári vár témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Várépítészetünk, Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 267-271. oldal
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
  • Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
  • Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
  • H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
  • H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8

Szépirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]