Rudas gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudas gyógyfürdő
Rudas gyogyfurdo P7290076.jpg
Elhelyezkedése
Rudas gyógyfürdő  (Magyarország)
Rudas gyógyfürdő
Rudas gyógyfürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudas gyógyfürdő témájú médiaállományokat.

A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik gyógyfürdője, melynek egy része a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdő (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rudas gyógyfürdő az Erzsébet híd budai hídfőjének lábánál található. Hivatalos címe: Döbrentei tér 9.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő török neve egykor a "Zöldoszlopos fürdő" (törökül yeşil direkli ılıca) volt, melyet azért kapott, mert fürdő medencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudna-ból ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint ásványvízfürdő, németül Mineralbad. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzse elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven a Rudas fürdő lett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem teljesen tisztázott, hogy a Rudas fürdő helyén a török idők előtt is üzemelt-e fürdő. A telek a török hódoltság előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. A fürdő közelében állt Szent Gellért temploma, melynek alapjait 1937-ben feltárták és ugyanekkor egy fürdőmedence alapjait is megtalálták. Feltehetően az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556 körül kijavította, majd Szokollu Musztafa újjáépítette. Evila Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban:

A Rudas gyógyfürdő a 19. század közepén
A Zöldoszlopos hévíz leírása: (...) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indikgókék törölközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (...) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer muszlim harcos is befér.[1]
A Rudas fürdő egy 20. század eleji képeslapon

Buda visszafoglalása után a királyi kamara a fürdőt a városnak adományozta, a bérlők 1794-ben ill. 1804-ben kibővítették az épületet. A XIX. században a Rudas a társasági élet központja volt, a gyógyudvarban zenekar játszott. Dankó József tervei alapján 1831-32-ben átépítik a fürdőt, e klasszicista épület 1944-ben pusztult el. 1866-ban újból átépítették a fürdőt, majd Buda városa saját kezelésbe vette az intézményt. Az első intézkedések egyik az volt, hogy megtiltották a koedukált fürdőzést. 1883-ban a törökfürdőt egybenyitották az akkor megépült gőzfürdővel. 1876-ban Ybl Miklós tervei alapján belül is átépítik a fürdőt és bővítik a Dankó-szárnyat. 1896-ban megnyílt a Rudas úszócsarnoka, melyet azonban csak nyári hónapokban üzemeltettek, ugyanis a vendégforgalom a téli időszakban nagyon gyér volt. A fürdő forgalmas az első világháború alatt már olyan nagy volt, hogy az éjszakai nyitvatartást is fontolóra vették.

1933-ban a Rudast gyógyfürdővé nyilvánították, 1936 szeptemberében a nők számára megszűnt a gőzfürdőt, ugyanis a női napokon (heti három délután) alig 20-30 vendég volt, míg férfinapokon több mint 120. Az úszócsarnokot 1930-ig a férfia és nők csak felváltva vehették igénybe.

A Rudas épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. 1951-52-ben Tőkés György tervei alapján építik újjá a fürdőt, 1954-től 28 ágyas kórházi osztályt is létrehoznak. Ivócsarnokát 1965-ben adták át. Az uszodarészt 1986-ban Tóth Tamás tervei alapján állították helyre. 2012-ben a fogadócsarnokot újították fel és az épület homlokzatát állították helyre.[2]

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő hosszúkásan elnyúló épülete három részből áll: a déli épületrész a jelenleg használaton kívüli palackozóüzem, ettől északabbra az uszoda épülete található, az épületegyüttes végébe pedig a törökfürdő kupolás épülete található. A törökfürdő és az uszoda között helyezkedik el a fogadócsarnok, melyet 2012-ben teljesen felújítottak.

A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rudas fürdő saját fedett úszómedencével, Budapest legmelegebb, gyógyvizes uszodájával rendelkezik (29 °C-os). A medence két részre van osztva, a vékonyabb sáv a mellúszóknak van fenntartva. Az úszócsarnokban egy szauna is található.

Az épület külön részében található a gőzfürdő. Itt van Budapest legmelegebb gyógyvizes medencéje (42 °C). A gőzfürdőben további forró vizes (30, 33, 36 °C) egy langyos vizes (28 °C), valamint egy hideg vizes (16 °C merülőmedence) medencék találhatók.

A fürdő gyógyvize[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rudas fürdő közelében 21 meleg vizű forrás található, a legnagyobbak az Árpád I., II., III., a Beatrix, a Mátyás, a Gül Baba, a Török, a Kossuth, a Kara Musztafa és a Rákóczi, valamint Hygieia és a Diána (utóbbi kettőből elsősorban az uszodát táplálják). Az ivócsarnokban az Attila- és a Juventus-forrás vize iható. A források feltárását és a víz elemzését Weszelszky Gyula végezte el a XX. század elején.

A radioaktív hévíz tartalmaz nátriumot, kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot, továbbá a fluoridion-tartalma igen jelentős. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérvvel, idegzsábákkal, valamint a csontrendszer mészhiányával küzdők részére.

Proxy-órás rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rudas gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A proxy-karórában egy chip található, mely bizonyos információk tárolására alkalmas. Ezeket különböző leolvasó-berendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal ellátott, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk mely szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruháinkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaltuk, melyet ezután csak saját óránkkal tudunk nyitni ill. zárni.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Martinovics összeesküvés leplezése után az összeesküvésben részt vevők közül többen a Rudasban vetettek véget életüknek. A XIX. században is számos ember követett el öngyilkosságot a Rudasban.
  • A CTV és a Showtimes által Budapesten forgatott Borgiák című angol tv-sorozat első évadának 9. részében látható nápolyi fürdőjelenetet a Rudas fürdőben forgatták.[3]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Idézi: Sudár Balázs: Török fürdő a hódoltságban, Megjelent: Történelmi szemle 45(2003[2004]):3/4. 213-263.
  2. Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783   18-21. oldal
  3. Képek a forgatásról: http://jeremyirons.net/2011/09/29/the-borgias-behind-the-scenes-season-1/borgias-bts-9-rudas-bath/ Hozzáférés: 2012 augusztus 21.

Egyéb források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Rudas fürdő kiépítése a 19. században
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
  • Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőműv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
  • Budapest Fürdőváros ISBN 963-029-932-1
  • Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
  • H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
  • H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudas gyógyfürdő témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]