Kakadu Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kakadu Nemzeti Park
Világörökség
Kakadu 2411.jpg
Adatok
Ország Ausztrália
Világörökség-azonosító 147
Típus Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok I, VI, VII, IX, X
Felvétel éve 1981
Elhelyezkedése
Kakadu Nemzeti Park (Ausztrália)
Kakadu Nemzeti Park
Kakadu Nemzeti Park
Pozíció Ausztrália térképén
d. sz. 12° 50′, k. h. 132° 50′Koordináták: d. sz. 12° 50′, k. h. 132° 50′

Ausztrália északi részén található a Kakadu Nemzeti Park, melyet teljes egészében 1992-ben vettek fel a Világörökség listájára. A tengerparton fekvő, trópusi éghajlatú területet mangrove-erdők borítják, ahol találkozik a tengeri és a szárazföldi ökoszisztéma. A nemzeti parkban krokodilok, kenguruk, dingók és kakaduk élnek paradicsomi körülmények között. Ausztráliának az északi részén, az Arnhem-fennsíknak nevezett terület közelében található a vidék legnagyobb települése Darwin, amely az Északi terület fővárosa és jelentős nemzetközi kikötő. Darwintól keleti irányban, 220 kilométerre hozták létre 1979. április 5-én a Kakadu Nemzeti Parkot, amelyet három részletben 1981-ben, 1987-ben és 1992-ben fokozatosan vettek fel a Világörökség listájára. A park 1600-nál is több növényfajjal, 300 madárfajjal és 5000 ismert, az őslakosok által készített sziklafestménnyel büszkélkedhet.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség éghajlata jellegzetesen trópusi, száraz és esős évszakok váltják egymást. A száraz évszakban a páratartalom minimális, az átlaghőmérséklet kb. 25 °C. Januárban azonban eléri a 35 °C-ot is. A csapadék mennyisége nagyon változó, az esős évszakban általában meghaladja az 1300 mm-t.

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A partvidék legnagyobb része meglehetősen alacsonyan fekszik. Ennek és a kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően az East Alligator folyó torkolatvidékén csodálatos mangroveerdők maradtak fenn. A folyó és hasonló nevű testvére, a South Alligator medencéi alkotják a park legnagyobb kiterjedésű területét. Az uralkodó növényzetet a Salicornia-félék, azaz sziksófüvek és tengerparti erdők alkotják. Jellegzetes növényei a cikászok, melyek akár 2500 évig is elélnek.

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A füves területeken láthatunk fehérhasú rétisasokat, feketenyakú gólyákat és hasadtujjú ludakat, míg a mangrove-mocsarakban rengeteg a sósvízi krokodil.

Sziklarajzok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őslakosok festményeit a Nourlangie Rock nevezetű, az Arnhem-föld takarórétege alól kibukkant homokkőhátnál tekinthetjük meg. A Nourlangie Rockot az őslakosok "álomkorszakának" (amely alatt a teremtést értik) főhőseiről szóló történetek itatják át; számos jó állapotban fennmaradt alkotással dicsekedhet, amelyek időben követik egymást, kezdve az emberiség hajnalától az 1970-es évekig, amikor néhány rajzot újrafestettek. Kiemelt szerepet játszik az egyik kinyúló sziklatömb aljában megbúvó Anbangbang Galéria, ahol az ősi teremtő istent, Namondjukot egy bizarr, fehér csontvázszerű alak- Namarrgon, a Villámember- társaságában ábrázolják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Watkins, Jones: Felejthetetlen utazások
  • sulinet

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]