Kengurufélék

Kengurufélék
	Evolúciós időszak: Késő oligocén - jelen
	; Derby-kenguru (Macropus eugenii)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Erszényesek (Marsupialia);
Rend:	Diprotodontia;
Alrend:	Kengurualkatúak (Macropodiformes);
Család:	Kengurufélék (Macropodidae); Gray, 1821
Alcsaládok
	Sthenurinae; Macropodinae;
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kengurufélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kengurufélék témájú médiaállományokat.

Kenguru. 1789-es illusztráció a The Voyage of Governor Phillip to Botany Bay című műből

A kengurufélék (Macropodidae), vagy régies nevén ugróerszényes-félék, az erszényesek (Marsupialia) közé tartozó Diprotodontia rend egy családja. Általánosan jellemző rájuk a rövid mellső, és a meghosszabbodott hátsó végtag, valamint a fejlett, előre nyíló erszény.

Etimológia [szerkesztés]

A magyar kenguru szó az északkelet-ausztráliai guugu-yimithirr nyelv szókészletéből ered. A szót James Cook 1770. július 14-i hajónapló-bejegyzése örökítette meg, és az útról szóló könyv kiadása nyomán vált világszerte ismert vándorszóvá. Magyar nyelvű szövegben először Földi János használta 1801-ben, kenguru alakban, de a szó csak a 19. század végére vált egyeduralkodóvá a nyelvújítás korában született riválisaival (például ugrány, górugrány) szemben. Fel-felbukkanó tévhit, hogy a szó eredeti jelentése: „nem értem a nyelvét” – amit állítólag az ausztrál őslakosok válaszoltak miután az európaiak megkérdezték az állat nevét tőlük. Ezt a tévhitet John B. Haviland nyelvész cáfolta az 1970-es években. A Haviland által vizsgált szókészletben szerepelnek a gangurru és ngurrumugu egy kengurufaj megnevezéseként.^[1]