Étterem

Nemzetközi jelzés az étkezési lehetőségre

Az étterem nagyobb vendéglő. Tágabb értelemben vendéglőnek, üzemnek, intézménynek, közlekedési eszköznek (pl. étkezőkocsi étkezésre berendezett helyisége. A vendéglátóiparon belül megkülönböztetjük a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátást. Az előbbibe tartoznak az éttermek, bárok, kocsmák, kávézók, büfék stb. Az utóbbiba az intézményi étkeztetés szervei (munkahelyek, kórházak, laktanyák éttermei, iskolai menzák. A vendéglátóipar nyújtja a turizmusban a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásokat.

Az éttermek története

Az étterem szó kialakulása

Az étterem névadója, egy szigorú, a céhes előírások ellen lázadó vendéglős volt, aki kezdetben olyan húsleveseket kínált a vendégeknek, amitől a betegek erőre kaptak. A restaurant (francia szó) jelentése: erősítő. Idővel a vendéglős a kínálatát bővíteni akarta ürülábbal, ám az akkori szigorú céhes szabályok miatt, nem tehetett meg. Azután mégis győzött azinnováció! A Boulanger nevű vendéglős győzedelmeskedett a szigorú előírások felett.

Fajtái

Munkahelyi vendéglátás

A munkahelyi vendéglátás alapvetően csak abban tér el a másik fajta vendéglátástól, hogy a vendégkör meghatározott. Az adott munkahely dolgozóiból, a szervezettel kapcsolatban álló személyekből áll (pl. tanulók, katonák, nyugdíjasok). A szolgáltatás díját nem esetileg, hanem ciklusosan visszatérő időszakonként (hetente, havonta, negyedévente) térítik meg a fenntartónak, illetve a járandóságaikból levonják. A munkahely a jogszabályban megállapított kedvezményeket is adhat a vele kapcsolatban állóknak, természetbeni hozzájárulásként.

Fajtái:

• munkahelyi étterem
• munkahelyi büfé

A munkahelyi étkeztetés mindkét formájára jellemző, hogy az alkohol értékesítése tilos!