Rados Jenő

Rados Jenő *

Doberdó 1917 **

Egyetemi tanártársak Rados Jenőéknél 1949**

Rados Jenő, dr. (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) magyar építész, építészettörténész.

Életpályája

Édesapja Rados (Raussnitz) Gusztáv (1862–1942), a híres matematikus, a Budapesti Műegyetem rektora volt. Középiskolai tanulmányait 1913-ban praematurus eredménnyel végezte, majd beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára, melyet 1919-ben fejezett be, „egyhangú kitüntetéssel szerzett oklevéllel”. Az egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott a Nemzeti Zenede zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Egyetemi tanulmányai közben 1915–1918 közötti I. világháborús években 27 hónap arcvonalbeli katonai szolgálaton volt mint tüzértiszt.

Felsőfokú tanulmányainak befejezése után 1919-ben kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén kisegítő tanársegéddé, 1920-ban tanársegéddé, majd 1921-től adjunktussá. Ebben a minőségben 1936-ig dolgozott. 1924 és 1930 között az Iparosok Országos Szövetkezetének Építési Osztályát vezette. A műszaki doktori fokozatot 1929-ben, a magántanári képesítését 1932-ben nyerte el. 1936-tól 1945 novemberéig a Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán volt rendes tanár.

1941–1942 között Rados Jenő vezetésével a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola növendékei mérték föl Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit. A hallgatók szünidei feladata a még álló műemlékek mellett kiterjedt a Helyi Múzeumban fölállított ajtó- és ablakkeretekre is. Rados mellett Lux Kálmán és Möller István végzett még a városban helyszíni kutatásokat.

Az oktatás mellett tervezői és szakértői magángyakorlatot is folytatott, pályázatokon vett részt és építészettörténeti kutatásokat végzett, publikált különböző szakfolyóiratokban. 1931-ben jelent meg a Magyar kastélyok c. könyve. 1932-ben tervezte a Budapest XI. Somlói út 52 sz. alatti lakóházat, mely már modern szellemet tükrözött.

1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a Középkori Tanszéket vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig. 1947–49 között, pedig az Építészmérnöki Kar dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az egyetem forradalmi bizottságába is. A forradalom leverése után nem maradt el a retorzió, és különösebb indok nélkül 1957-ben nyugdíjazták.

Rados Jenő és családja síremléke a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 sírhelyén

Rados Jenő bronz büszt a BME kertjében 2000

Az építészettörténettel kapcsolatos kiterjedt kutatási, szakirodalmi és műemlék-helyreállítási munkát is folytatott. 1957-től a Városrendezési Tervező Irodában (VÁTI) egy évtizeden keresztül a műemléki osztályt vezette, majd nyugdíjba vonulása után ugyanott tervezőként dolgozott. Zenei végzettségéhez is egész életében hű maradt, és ha ideje engedte, szűk baráti körben kamarazenéltek.

Műemlék-helyreállítási munkái közül kiemelkedik a volt pénzügyminiszteri palota – Budapest, I. Szentháromság tér 6. – romjainak műemlékkörnyezetbe hangolt helyreállítása, a fertődi Esterházy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély. Kiemelkedő értékű munkájának számított a magyar városok városképi vizsgálata, mely irányításával, részben személyes közreműködésével készült.

Rados Jenő hosszú és tartalmas életpályája 1992. január 9-én fejeződött be, és a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 parcellájába helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

• A BME 1995-ben alapította a Rados Jenő-emlékérmet a tiszteletére.
• Szobrát 2000. szeptember 8-án az ünnepélyes diplomaosztás után leplezték le a Műegyetem kertjében.

„A minap azt mondta nekem valaki: ahogy múlik az idő, úgy látom őt egyre nagyobbnak… A mondat megtapadt bennem és lassan rájöttem, hogy magam is ugyanezt érzem”.

Díjai, kitüntetései

• 1914. Konser-Eigel-díj, mint a legjobb tanulmányi eredményű I. éves hallgatónak.
• 1919. Fábián jutalom-díj, mint az év legjobb hallgatója.
• 1932. Fittler érem „Magyar kastélyok” című, legértékesebbnek minősített építészettörténeti munkára
• 1935. Czigler érem a legjobb előadónak odaítélt kitüntetés.
• 1935. A székesfőváros akadémia díja
• 1936. Magyar Tudományos Akadémia Wellisch A. Jutalomdíja
• 1953. A műszaki tudományok kandidátusa.
• 1954. Ybl Miklós-díj I. fokozata
• 1958. A műszaki tudományok doktora.
• 1962. Nívódíj. A legjobb műszaki könyvért. „Magyar Építészettörténet”.
• 1970. Nívódíj. Vác általános rendezési tervéért.
• 1972. „A magyar műemlékvédelemért” Miniszteri elismerés.
• 1973. Nívódíj a ráckevei kastély helyreállítási tervéért.
• 1975. Munka Érdemrend arany fokozata.
• 1978. Állami Díj – Az építészképzésben, a magyar építészettörténeti kutatásban végzett kimagasló munkásságáért, életművéért.
• 1984. Magyar Népköztársaság Zászlórendje.
• 1988. Csonka Pál-érem

Művei

• 1921 Székesfehérvár városrendezési tervpályázata. III. díj.
• 1926. Száz-szobás szövetkezeti üdülőszálló. Balatonfüred.
• 1922-1925. Lakóház. Kispest, Wekerle-telep
• 1926-1927. Üdülőház. Balatonfüred, Petőfi Sándor utca – Zsigmond utca.
• 1927. 7 db. Különböző típusú bányász lakóépület. Kisterenye, Boglyasalja, Kazár.
• 1928. két darab kétemeletes munkás lakóépület. Wekerle-telep. Fő-tér.
• 1928. Pénzügyi székház. Dombóvár.
• 1929. Prohászka Ottokár emléktemplom tervpályázat. „Dicséret”
• 1929. Szabóiparosok székháza. Budapest. VII. Hársfa utca 24 (eklektikus saroképület)
• 1932. Lakóház- Budapest, XI. Somlói út 52.
• 1932. OTI Budapesti baleseti kórház tervpályázat I. díj.
• 1934. OTBA Budapesti rendelőintézet és kórház tervpályázat I. díj.
• 1937. Miklós Tibor mauzóleuma. Budapest.
• 1940. Budapest. Központi városháza bővítése. Tervpályázat
• 1943. OTI. Budapesti reumakórházának tervpályázata I. díj.
• 1945. Mátyás templom állagbiztosító helyreállítása. Budapest
• 1949. A volt Pénzügyminisztérium műemléki átépítése. Budapest,I. Szentháromság tér 6.
• 1953. Budapest Építőipari Műszaki egyetem tervpályázat. I-díj. (Weichinger Károllyal)

Műemléki épületek helyreállítása

• A volt Invalidus palota kápolnájának átalakítása a Fővárosi Tanács dísztermévé.
• Fertőd Esterházy kastély helyreállítási és felhasználási terve és a munkálatok vezetése.(1957-tól)
• Eger. A cisztercita templom helyreállítása.(1968-69)
• Margitszigeti Domonkos zárda romjainak állagbiztosítása.
• Csákvár Esterházy kastély helyreállítása és tüdőgyógyintézetté való átalakítása.(Országh B.-val. 1960-tól.)
• Tata. Fellner kápolna helyreállítása.
• Ráckeve Savoyai kastély helyreállítása.
• Bélapátfalva. A ciszter apátsági templom külső restaurálása.(1964-66)
• Eger Szt. Miklós Görögkeleti Szerb templom (1960-79)
• Fertőboz. A Széchenyi Gloriett helyreállítása. (Gróf Széchenyi Ferenc építette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások.)
• Budapest, I. Batthyány-tér Szent Anna templom külső helyreállítása

Szakirodalmi munkássága

• 1924. Budapest városrendzésének története. (Kivonat Rados Jenőnek a Mérnök-Egyletben tartott előadásából Építőipar – Építőművészet. XLVIII. Évf.10-11. é 15-16. sz.)
• 1928. Budapest városépítészetének története. (Technika.IX.évf.10.sz.)
• 1929. A középkori templomtornyok formai kialakulása a tipust alkotó országokban.
• 1931. Magyar kastélyok, Ungarische Schlösser. (Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége.)
• 1932. „A neoklasszicizmus építészete Magyarországon”. (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.)
• 1933. „A Szépítő Bizottság hatása Pest város fejlődésére”. (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.)
• 1934. Szepességi gót kéthajós templomok. (Technika XV. évf.4. sz.)
• 1936. A neoklasszicizmus nagy magyar templomai. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közöny. X. évf.7-12. sz.)
• 1938. Magyar oltárok. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.)
• 1939. Magyar kastélyok. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomd.)
• 1941. Győr műemlékei. (Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek).
• 1941. Győr városképének megjavítása. (Győri Szemle. XII. évf.)
• 1942. Kolozsvári műemlékek. Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek-)
• 1942. A kolozsvári Szent Mihály templom restaurálása. (Technika, XXIII. évf.5. sz.)
• 1942. „A középkori építészet alaktani részletei. (kézirat.)
• 1943. A klasszicizmus építészete Magyarországon. (Zádor Annával). MTA.
• 1951. Kőszeg városképi és műemléki vizsgálata. (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja)
• 1951. Nagykőrös városképi és műemléki vizsgálata. (Hajnóczi Gyulával. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja.)
• 1952. Építészeti alaktan. Hajnóczi Gyulával. Kézirat.)
• 1952. A magyar klasszicista építészet emlékei. (Mérnök Továbbképző Intézet.)
• 1952. Szekszárd városképi és műemléki vizsgálata. (VÁTI.)
• 1952. Műemlék-jellegű épület helyreállítása a várban. (Magyar Építőművészet I. évf.1. sz.)
• 1952. Műemlékek szerepe a tervezési oktatásban. (Magyar Építőművészet I. évf.5-6. sz.)
• 1953. Balassagyrmat városképi és műemléki vizsgálata. (VÁTI.)
• 1953. A magyar klasszicista építészet hagyományai. (Építőipari Kiadó.)
• 1954. Kapuvár, Fertőd és környéke városképi s műemléki vizsgálata. (Péczely Bélával. VÁTI.)
• 1954. A tervezés alapelvei = Budapest városépítészeti kérdései. (Építésügyi Kiadó.)
• 1954. Műemlékvédelem a Szovjetunióban. (Magyar Építőművészet. III. évf. 10-12. sz.)
• 1955. Építészettörténeti összefoglalás. (ÉME. Kézirat.)
• 1955. Siklós városképi és műemléki vizsgálata. (Dercsényi Dezsővel. VÁTI.)
• 1955. „Budapest sérült műemlékei”. (kézirat)
• 1956. Műemléki sorfelújítás Kőszegen. (Magyar Építőművészet. V. évf.7. sz.)
• 1956. Ják 1256-1956. (Magyar Építőművészet V. évf.8. sz.)
• 1958. Hild József Pest nagy építőjének életműve. (Akadémia Kiadó.)
• 1959. A klasszicizmus építészetének magyarországi helyzete közép-európai vonatkozásban. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. II. kötet. 3-4. sz.)
• 1960. A zsámbéki templomrom. Möller István 1860-1960. (Magyar Építőművészet. IX. évf.3. sz.)
• 1964. Tata. (Műszaki Könyvkiadó. Városképek-műemlékek.)
• 1965. Ybl Ervin 1890-1965. (Magyar Építőművészet. 1965/5. sz.)
• 1966. A Nemzeti Színház első állandó otthona. (Magyar Építőművészet. 1966/3. sz.)
• 1971. Magyar Építészettörténet. (közreműködött: Hajnóczi Gyula. Műszaki Könyvkiadó.)
• 1975. Gerlóczy Gedeon. 1895-1975. (Magyar Építőművészet. 1975/5. sz.)
• 1979. Visszatekintés a műemlékvédelem és városrendezés kapcsolataira különösen annak korai korszakára és a VÁTI tevékenységére. (Területredezés 1979/1. sz)
• 1984. Szent Anna templom (Tájak korok Múzeumok Kiskönyvtára, 158).

Képgaléria

• 

  Prohászka Ottokár emléktemplom pályázat 1929 **

• 

  Bp.XI.Somlói út 52 lakóház kerti homlokzat 1932 **

• 

  Bp.XI.Somlói út 52 lakóház bejárati homlokzat 1932 **

• 

  Budapesti Városháza tervpályázat 1940 **

• 

  Bp.I.Szentháromság tér 6 1945-ben **

• 

  Bp.I.Szentháromság tér 6 2009-ben

• 

  Bp.I.Szentháromság tér 6 főhomlokzat

• 

  Bp.I. Szentháromság tér. Madártávlati kép

Műemlékek rekonstrukciója: (Képek a Wikimédia Commonsból: Fertőd, Csákvár, Bélapátfalva, Ráckeve).

• 

  Fertőd. Esterházy kastély

• 

  Csákvár. Esterházy kastély

• 

  Bélapátfalva apátság

• 

  Ráckeve Savoyai kastély

Külső hivatkozások

• Visy Zoltán: Búcsú a professzor úrtól. (Magyar Építőipar. 1992. 3-4. 65-66. Rados Jenőről.)
• Hofer Miklós: Rados Jenő. 1895-1992 (Magyar Építőművészet 1992/2-3.)
• Gerő László: Rados Jenő. /1895-1992. (Műemlékvédelem 1992/2.)
• Hajnóczi Jenő és Gyula: Hagyomány és intuíció. (Építés és építészettudomány.1991/3-4.)
• Hajnóczi Gyula: Rados Jenő, a műegyetemi professzor Építés és Építéstudomny 17. évf.. 1-2.s. 1985 5-6 old.)
• Dragonits Tamás: Rados Jenő a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (mint előző. 7-8. old.)
• Komárik Dénes: Rados Jenő életpályája (minteőző: 7-10. old.)
• Rados Jenő irodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája 1924-1979. (mint eőző:10-13 old.)
• Sedlmayr Jánosné: A volt Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren : a helyreállítás tervezője dr. Rados Jenő (mint előző. 15-25. old.)
• Mendele Ferenc: Dr. Rados Jenő 1895-1992. (Műszaki terezés 1992/1-2.)
• Rados Jenő születésének centenáriuma. (Műszaki tervezés 1995/3-16.)
• Kubinszky Mihály: Száz éve született Dr. Rados Jenő professzor. (Magyar építőipar. 1995/1. 28-30.
• Merényi: 1867-1965 CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE. Római Magyar Akadémia 1965. 177. kép.)
• Művészeti Kislexikon. (Akadémia Kiadó 1973/505. old.)
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 253. o. ISBN 963-10-1780-X
• Ki kicsoda. 1981.(Kossuth Könyvkiadó.)
• Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 265. o. ISBN 963-9257-14-1
• Osskó Judit: Unokáink is látni fogják. De hogy látja Ön, Rados professzor? (TERC Kiadó. 2007. Interjúkötet. Tíz építészportré 1977-1995)

Tallózás az Interneten:

• Architeca Hungarica. Rados Jenő-emlékérem [1]
• MŰEMLÉKEM.HU.[2]
• Balatoni Szövetség története.[3]
• MSZMP Erzsébetvárosi Szervezete.[4]
• Budai várnegyed [5]
• Szent Anna Templom [6]

Források

• az *-gal jelölt képek Förster Tamásné, Rados Márta fotói, a **-gal jelölt archív képek Förster Tamásné, Rados Márta tulajdonában vannak. Engedély a képek vitalapján.
• Építés- Építészettudomány. (Akadémiai Kiadó, 1985. XVII. kötet. 1-2. szám. Rados Jenő köszöntése. 3-25. old.)
• Magyar Építőművészet. 1929/XXIX. évf. 6. sz. [7]
• Rados Jenő Önéletrajza 1949-ből. (Förster Tamásné Rados Márta archivuma.)
• Rados Jenő szakirodalmi munkáinak jegyzéke.(Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
• Életrajzi adatok (Förster Tamásné Rados Márta archívuma)
• Prohászka László: Rados Jenő építész, építészettörténész ARTPORTAL
• ÉPÍTÉSZFÓRUM. "Rados Jenő a Műegyetem kertjében" Szoboravatás a központi könyvtárnál.