Abasár

Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15

Abasár címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Heves

Kistérség 2012-ig

Gyöngyösi

Jogállás

község

Polgármester

Dr. Lénártné Benei Anikó^[1]

Irányítószám

3261

Körzethívószám

37

Népesség

Teljes népesség

2521 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

121,09 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

20,82 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Abasár

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 48′ 8,53″, k. h. 20° 0′ 27,00″

Abasár

Pozíció Heves megye térképén

é. sz. 47° 48′ 8,53″, k. h. 20° 0′ 27,00″

Abasár község az Észak-Magyarországi régióban, Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben. A Mátrai borvidék meghatározó települése. Itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelíthetősége
3 Története
- 3.1 Népcsoportok
4 Önkormányzat
5 Egyházi közigazgatás
- 5.1 Római katolikus egyház
- 5.2 Református egyház
6 Természeti értékek
7 Látnivalók
8 Rendezvények
9 Sport
10 Testvértelepülések
11 Források
12 Jegyzetek
13 Külső hivatkozások

Fekvése [szerkesztés]

A Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Közúton a 3-as főútról, Mátrafüred (24-es főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána - Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Története [szerkesztés]

Abasár és környéke látképe

A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé.

A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Abasár 1848-is zsellérfalu volt. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.

1901-től a település neve Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, majd 2006. október 1-jén különvált Abasártól.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Önkormányzat [szerkesztés]

Az önkormányzat címe: 3261 Abasár, Fő tér 1.

Egyházi közigazgatás [szerkesztés]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Gyöngyös-Adácsi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Filiaként Pálosvörösmart tartozik hozzá.

Református egyház [szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Északpesti Református Egyházmegye (esperesség) gyöngyösi anyaegyházához tartozik, szórványként.

Természeti értékek [szerkesztés]

Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: például a farkasalmalepke, a bagoly- és a medvelepkék.
Szent Anna-tó: egy vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók [szerkesztés]

Szent Anna-kápolna

Baldácsy-kastély: A 18. század végén épült.
A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
Római katolikus templom: Titulusa: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
Lourdes-i barlang
Kőkereszt.
Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
Szent László szobra.
Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
Világháborús emlékmű.
Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
Kápolnarom: A Sár-hegyen látható az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
Az 1952. évben épített abasári laktanya 1996-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).

Rendezvények [szerkesztés]

Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra

A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről évre egyre több résztvevővel. Legutóbb 2008. május 17-18-án volt, 2009-ben 15. alkalommal kerül megrendezésre.
Drogprevenciós és Falunap: minden év augusztus 20-án rendezik meg.