Abasár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abasár
Lakóház (Kapásház - Tájház) (5408. számú műemlék).jpg
Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15
Abasár címere
Abasár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Kistérség Gyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Dr. Lénártné Benei Anikó[1]
Irányítószám 3261
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 2567 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 121,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abasár  (Magyarország)
Abasár
Abasár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″
Abasár  (Heves megye)
Abasár
Abasár
Pozíció Heves megye térképén

Abasár község az Észak-Magyarországi régióban, Heves megyében, a Gyöngyösi járásban. A Mátrai borvidék meghatározó települése. Itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 3-as főútról, Mátrafüred (24-e főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána - Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abasár és környéke látképe

A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé.

A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Abasár 1848-is zsellérfalu volt. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.

1901-től a település neve Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, majd 2006. október 1-jén különvált Abasártól.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önkormányzat címe: 3261 Abasár, Fő tér 1.

Egyházi közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Gyöngyös-Adácsi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Fíliaként Pálosvörösmart tartozik hozzá.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Északpesti Református Egyházmegye (esperesség) gyöngyösi anyaegyházához tartozik, szórványként.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: például a farkasalmalepke, a bagoly- és a medvelepkék.
  • Szent Anna-tó: egy vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Anna-kápolna
  • Baldácsy-kastély: A 18. század végén épült.
  • A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
  • Római katolikus templom: Titulusa: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
  • Lourdes-i barlang
  • Kőkereszt.
  • Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
  • Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
  • Szent László szobra.
  • Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
  • Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
  • Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
  • Világháborús emlékmű.
  • Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
  • Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
  • Kápolnarom: A Sár-hegyen látható az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
  • Az 1952. évben épített abasári laktanya 1996-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra
  • A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről évre egyre több résztvevővel. Legutóbb 2013. május 25-26-án volt, 2014-ben 20. alkalommal kerül megrendezésre.
  • Falunap: minden év augusztus 20-án rendezik meg.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abasár témájú médiaállományokat.


Reinel compass rose.svg Mátrafüred Kékestető Markaz Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyös

Észak
Nyugat  Abasár  Kelet
Dél

Aldebrő
Gyöngyöshalász Karácsond Visonta