Zaránk
| Zaránk | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Járás 2013-tól | Hevesi |
| Kistérség 2012-ig | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Csintalan István[1] |
| Irányítószám | 3296 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 441 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 30,35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zaránk
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Zaránk
Pozíció Heves megye térképén
|
|
| é. sz. 47,642°, k. h. 20,105° | |
Zaránk község Heves megye Hevesi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyöngyöstől délkeletre, Tarnaméra és Erk között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Zaránk nevét 1274-ben Zaranca néven említette először oklevél, mint az újvári várszerkezet tartozékát, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól és eladományozott.
1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.
Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai Kompolthi család őse nyerte.
1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.
Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.
Országh Kristóf örökös nélküli halála után 1570-től I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett I. Miksa király Országh Borbálának, Enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a Nyáry család lett a birtokosa.
I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta.
Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.
1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokos. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.
A falu 1687. körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma - egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782-ben fejezték be az építését.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Heves vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
