Boconád
| Boconád | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Járás 2013-tól | Hevesi |
| Kistérség 2012-ig | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kis István[1] |
| Irányítószám | 3368 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1327 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 44,89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 29,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Boconád
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Boconád
Pozíció Heves megye térképén
|
|
| é. sz. 47,64290°, k. h. 20,18813° | |
Boconád község Heves megyében. Karácsondtól 19 kilométerre, Hevestől 11 kilométer távolságra.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven található. 1381-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával 1418-tól 1492-ig a Rozgonyiak birtoka.
1522-ig a Kompolthy családé, majd az Országh családé. 1549–52 között török pusztítás nyomán néptelen. 1635-ben újonnan benépesült helység. 1706-ban a rácok ismét elpusztítják. 1712-ben népesül be újra, véglegesen.
1715-től a 19. század második feléig két család a birtokosa, a Szeleczky és az Almásy család. Szeleczky II.Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről kitette a jobbágyokat, akik Nagyiván pusztára költöztek. 1818 után Szeleczky III.Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.
1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.
A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Jelentős ipara nincs, lakóiból néhányan kisebb volumenű ipari és szolgálató tevékenységet végeznek.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom. Mária Magdolna tiszteletére felszentelt. A régi római katolikus templom helyén 1767 után építették fel az újat, mely egyhajós barokk stílusú épület. A költségeket Szeleczky Márton földesúr viselte. A templom és a plébániaház barokk együttese 1775-re épült fel. A templom berendezése – az oltárok, a szószék – is 18. századi barokk munka.
- Nepomuki Szent János-szobor. A templomkertben lévő szobor 1807-ben készült.
- Golgota-szoborcsoport. Késő barokk stílusú, 1792-ben készült.
- Szeleczky-kastély. A Szeleczky család barokk stílusú kastélya U alaprajzú épület, 1760-ban épült fel. Előcsarnokában az építéskor készült, nagyon szép rokokó falképek láthatók ma is. Az épület ma iskola. Hajdani parkjánban a hatalmas, százéves fák a lenyűgözők.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
