Szurdokpüspöki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zagyvaszentjakab szócikkből átirányítva)
Szurdokpüspöki
Szurdokpüspöki címere
Szurdokpüspöki címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Pásztói
Jogállás község
Polgármester Géczi László Miklósné[1]
Irányítószám 3064
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1939 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 70,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szurdokpüspöki  (Magyarország)
Szurdokpüspöki
Szurdokpüspöki
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 07″, k. h. 19° 41′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 07″, k. h. 19° 41′ 45″
Szurdokpüspöki  (Nógrád megye)
Szurdokpüspöki
Szurdokpüspöki
Pozíció Nógrád megye térképén

Szurdokpüspöki község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Római katolikus templom
A katolikus templom főoltára

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Keletről a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla 805 m, Nagy-Koncsúr 604 m, Kis-Koncsúr 595 m, Isten-fa-tető 442 m), délről a Nagy-hársas (509 m), nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülő lankái határolják. Szomszédos települések: Jobbágyi, Pásztó, Gyöngyöspata.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesttől 70 km távolságra lévő község megközelíthető az M3-as autópályán és a 21-es főúton, továbbá a GyöngyösGyöngyöspata–Szurdokpüspöki–Pásztó közúton. A falunak a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon vasútállomása is van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szurdokpüspöki nevének első része az itt található hegyek között kanyargó szurdokvölgyből ered, mivel a község a szurdoknak bejáratánál fekszik. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a 10 településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított egri püspökségnek. A község 1288-ig volt először egyházi birtok. 1290-ben az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda tulajdona lett, majd az esztergomi káptalan kapta meg adományként a királytól. Később világi földesurak: Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták.

A török korban ezen a vidéken húzódott a hódoltság határa, ezért a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. A XIX. század közepéig a lakosság szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Ekkor itt is elkezdődött az iparosítás. 1869-ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok-völgyben kőbányát nyitottak, kőzúzóval, kisvasúttal. Feljebb a völgyben kovaföldbányát nyitott, a vasút mellé pedig feldolgozó üzemet építtetett a Kovaföld Rt.

1910-ben 1204 lakosából 1201 magyar, ebből 1117 római katolikus és 16 izraelita volt.

A község összeépült Zagyvaszentjakabbal, majd 1925-ben hivatalosan is egyesült a két település.

Zagyvaszentjakab[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zagyvaszentjakab Árpád-kori település, nevét 1296-ban említette először oklevél. Ekkor került a település az Aba nemzetség-beliek Kompolti ágából leszármazott Péter, a királyi étekfogók kancellárjának birtokába, aki e helységet nejével kapta. A település egykor Nógrád vármegyéhez tartozott, 1423-ban azonban a király ismét Heves vármegyébe helyezte át. Ekkor a Nánai Kompolthiak birtoka volt. Plébániáját már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is említették, a patai főesperességi kerülethez tartozott. Kompolthi János fiai, Zsigmond és Ferenc valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben létrejött örökösödési szerződés alapján a Kompolthiak kihaltával Országh Mihály fiai: János, Ferenc, Imre és László örökölték. 1549-ben Losonczy István, Országh Kristóf gyámjának birtokaként említették. 1552-ben még 8 adóköteles jobbágytelket írtak itt össze, 1564-ben pedig 11 portája volt.

Országh László fiának Kristófnak, 1567-ben bekövetkezett utód nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben Országh Borbálának, Enyingi Török Ferenc nejének adományozta.

A 17. század közepén Hamvay Ferenc alispán birtoka volt, akinek 1699-ben bekövetkezett halála után Forgách Ádám nyerte adományul.

1741-ben a Nyáry család, a 19. század elején pedig a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Révay, gróf Cebrián, Horváth és Csányi családoknak volt itt földesúri joguk, majd Kohn József lett a birtokosa.

1852-ben nagy tűzvész pusztított itt, ami a helységet csaknem egészen elpusztította.

1910-ben 855 magyar lakosából 838 római katolikus és 15 izraelita volt.

Födémes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zagyvaszentjakab határában feküdt egykor Födémes falu, Filimes-puszta helyén, amelyet a Rátót nemzetségbeli László bán fia, Dorogi Olivér 1331-ben a Baranya vármegyei Balázs fia Miklóstól és ennek nejétől, Klárától vásárolt meg. Olivérnek egy fia volt, István, aki azonban korán elhalálozott, mert 1373-ban Olivér özvegye és leánya tiltakoztak Nagy Domonkos fia Pásztohi János, továbbá Kakas János fiai és Pásztohi István fia László ellen, mivel ezek Födémest elfoglalták.

1549. évi adóösszeírás szerint Horváth Ferenc birtoka volt, ekkor 3 adóköteles jobbágytelket írtak itt össze.

1552-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. 1564-ben 3 jobbágytelek után fizetett adót.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (épült 1769-ben). Műemlék. Legértékesebb részei:
    • barokk főoltár (18. századi antipendiuma a megyében egyedülálló módon egy bőrből készült iparművészeti remek),
    • mellékoltár,
    • szószék,
    • orgona;
  • Szent Jakab Apostol római katolikus templom, Zagyvaszentjakab – épült 1904–1906 között, oltárképét Túri Gyula festette. A képen Szent Jakab a 19. század eleji viseletbe öltözött helybéliek gyűrűjében prédikál.
  • népi pincesor;
  • a honfoglaláskori kulturális emlékkincsünk legértékesebb motívumait egyesítő millecentenáriumi emlékmű ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása;
  • a falu fennállásának ezredik évfordulóján, 2004-ben avatott díszkút ugyancsak ifj. Szabó István munkája. A hatszögletű kútházat Árpád-házi Szent István, Szent Imre és Szent László domborműve díszíti.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt élt Rózsa-Flores Eduardo (1960-2009), bolíviai-magyar származású kalandor, író, költő, katona.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szurdokpüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szurdokpüspöki témájú médiaállományokat.