Atkár
| Atkár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kocsis Attila[1] | ||
| Irányítószám | 3213 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1726 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 51,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Atkár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Atkár
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,72111°, k. h. 19,89124° | |||
Atkár község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az M3-as autópálya közelében, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a megyeszékhely Egertől 50 km-re található.
Legközelebbi települések [szerkesztés]
- Gyöngyöshalász (3 km), Vámosgyörk (5 km).
Története [szerkesztés]
Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja. Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt.
Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, ígyy az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze.
1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól.
1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt.
A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták.
1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség a kegyura.
1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.
A település közelében fekszik Tass is, mely egykor önálló település volt, ma azonban csak puszta.
Tass [szerkesztés]
Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt.
Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.
Az 1554 évi adóösszeírás még önálló helységként tüntette fel, ekkor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba.
Tass puszta a herczeg Esterházyaké volt, akinek nagy juhtenyésztésük volt itt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
- Jégkorszaki /periglaciális/ talajszelvény
- A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
