Mátramindszent
| Mátramindszent | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Bátonyterenyei |
| Rang | község |
| Polgármester | Horváth János (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 3155 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 828 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 49,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mátramindszent
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Mátramindszent
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
Mátramindszent község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megközelíthetőség
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Kisterenyénél nyugatra fordulva, a 23. számú útról vezet bekötőút a faluba.
[szerkesztés] Története
Korábban csak Mindszent volt a neve, a Mátra előtagot 1890-ben kapta. A környéken réz- és bronzkori leletek kerültek elő, bizonyítva, hogy igen régen megtelepedett az ember a kedvező adottságú területen. Mindszent földesura 1548-ban Dobó István, az egri vár kapitánya volt. Mátramindszent történelmünk során végig Heves megyében volt, csak az 1950-es közigazgatási rendezés után került Nógrádba.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességek
A falu legfőbb nevezetessége a 18. században épült műemlék jellegű római katolikus templom. Mátramindszent r.k. templomja középkori építmény felhasználásával készült, az 1811-es Canonica Visitatió szerint 1750-ben kezdték építeni, és 1760-ban szentelték fel. A kőkeret 1789-es évszáma átépítést jelöl. Huszártornya 1811-ben már létezett, ugyanekkor azonban még csak fa harangláb állt mellette. A barokk jellegű templom egyhajós, dél-észak tájolású. Egyszerű főhomlokzatán füles kőkeretben kétszárnyú ajtó, felette füles keretű, majd e felett szegmentíves ablak. Oromzata levágott, részben tégla, részben faanyagú huszártorony áll a tető felett. Oldalfalait ereszpárkány zárja le, a hajótól keskenyebb szentély nyolcszöges záródású. A belső tér kétszakaszos, csehsüvegboltozat fedi, a szentély belülről félkörös. A karzatot faragott faoszlopok tartják. Berendezéséből jelentős a főoltár és a rajta három sorban álló XVIII. századi szobrok. A sekrestye kilincse Fazola egri műhelyében készült. A négyzetes harangtorony a templom főhomlokzata előtt áll, egyemeletes, gerendatokos faajtaja, emeletén négy félköríves ablaknyílása van, sátortető fedi.
Itt található még a Piros turistaút kezdete, amely Galyatetőre vezet.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
