Romhány
| Romhány | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség 2012-ig | Rétsági |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Terman István[1] |
| Irányítószám | 2654 |
| Körzethívószám | 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2276 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 89,36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Romhány
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Romhány
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| é. sz. 47,92552°, k. h. 19,25822° | |
Romhány: község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Romhány község Nógrád megye nyugati felében a Cserhát dombjai között található. A települést Budapestről a 2-es számú főúton Rétság városát érintve, Bánkon át érhetjük el bő egy óra elteltével. A településhez legközelebb lévő város Rétság amely mindössze 10 km, míg a főváros és a megyeszékhely (Salgótarján) egyaránt 70 km távolságra fekszik.
Története [szerkesztés]
Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.
Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.
Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.
Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.
A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatóak voltak a kastély és a templom romjai.
Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc-lengyel-svéd-francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Prónay-kastély (18. század, barokk)
- Háromnyílású kőhíd (18. század)
- Római katolikus templom (19. század, klasszicista)
- Egykori Laszkári-kúria
- Török mogyorófa (védett természeti érték), [1]
- Turul-emlékmű
- Romhányi csata emlékműve
- A településen áthalad az Országos Kéktúra
- Bereczki Máté-emlékmű.
Itt született [szerkesztés]
- 1802-ben báró Andreánszky Sándor földbirtokos, politikus, főispán
- 1821-ben Prónay József politikus, államtitkár
- 1824-ben Bereczki Máté tudós, gyümölcstermesztő, a magyar gyümölcsészet atyja, a bajai Szakképző Iskola névadója
- 1874-ben Prónay Pál katonatiszt, lajtai bán, a soproni népszavazás kiírásának vezéralakja
Itt éltek, alkottak [szerkesztés]
- Kollár József az egykori Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója
- Dr. Szabó István tanár, iskolaigazgató, a Romhány története című könyv szerzője
Gazdaság [szerkesztés]
Zalakerámia: csempegyártás. Korall Csempe: csempegyártás. Gammakerámia: csempegyártás.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
