Vanyarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vanyarc
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Pásztói
Jogállás község
Polgármester Hrncsjár Mihályné[1]
Irányítószám 2688
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1243 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vanyarc  (Magyarország)
Vanyarc
Vanyarc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 30″, k. h. 19° 27′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 30″, k. h. 19° 27′ 10″
Vanyarc  (Nógrád megye)
Vanyarc
Vanyarc
Pozíció Nógrád megye térképén

Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben, Budapesttől 70 km-re.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már az őskorban is lakott hely volt. A községet először egy oklevél említi 1286-ban.A tatárjárásnak lehet az emléke a vanyarci Hraszti vár, amely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, és az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta.

A birtokosok egyike feltehetően a 14. század első felében vehette fel a Vanyarci előnevet. 1484-ben Wanyarcz néven említik, és a Rédei család birtokaként szerepel. 1542-ben Viczmándy István és Szentmarjai Balázs az urai, de már mint puszta és a török adóztatás alá vetett helység szerepel.

Vanyarc község a 16. század közepére teljesen elpusztult. A 17. században a török visszavonulása után, a teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységbe szlovák telepesek érkeztek. A vanyarci evangélikus egyház feljegyzései szerint a falu újra települése 1705-ben kezdődött, amikor állott már itt néhány pásztorkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták, és ún. porció adót vetettek ki rájuk. Az 1723-as dicalis összeírás Vanyarcot újonnan települt községként nevezi meg.

Az 1798-as feljegyzések szerint a község lakóinak száma 990 fő volt. A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe.

A lakosság többsége evangélikus. 1994-ben megalakult a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, mely a települési önkormányzattal karöltve dolgozik a nemzetiségi oktatás, a hagyományok ápolása, őrzése terén. Kiemelkedő az évente megrendezett Haluskafesztivál a sztrapacskafőző-versennyel, nemzetiségi találkozóval és táncházzal.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 25%-a szlovák, 7%-a cigány, 1%-a német, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rozmarín Hagyományőrző Együttes és Néptánccsoport

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselettörténeti Babamúzeum
  • Tájház – szabadkéményes kemencével

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vanyarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]