Vanyarc
| Vanyarc | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség 2012-ig | Pásztói |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Hrncsjár Mihályné[1] |
| Irányítószám | 2688 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1289 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 40,01 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 32,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vanyarc
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Vanyarc
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 49′ 29,82″, k. h. 19° 27′ 10,37″ | |
Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben, Budapesttől 70 km-re.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A település és környéke már az őskorban is lakott hely volt. A községet először egy oklevél említi 1286-ban.A tatárjárásnak lehet az emléke a vanyarci Hraszti vár, amely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, és az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta.
A birtokosok egyike feltehetően a 14. század első felében vehette fel a Vanyarci előnevet. 1484-ben Wanyarcz néven említik, és a Rédei család birtokaként szerepel. 1542-ben Viczmándy István és Szentmarjai Balázs az urai, de már mint puszta és a török adóztatás alá vetett helység szerepel.
Vanyarc község a 16. század közepére teljesen elpusztult. A 17. században a török visszavonulása után, a teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységbe szlovák telepesek érkeztek. A vanyarci evangélikus egyház feljegyzései szerint a falu újra települése 1705-ben kezdődött, amikor állott már itt néhány pásztorkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták, és ún. porció adót vetettek ki rájuk. Az 1723-as dicalis összeírás Vanyarcot újonnan települt községként nevezi meg.
Az 1798-as feljegyzések szerint a község lakóinak száma 990 fő volt. A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe.
A lakosság többsége evangélikus. 1994-ben megalakult a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, mely a települési önkormányzattal karöltve dolgozik a nemzetiségi oktatás, a hagyományok ápolása, őrzése terén. Kiemelkedő az évente megrendezett Haluskafesztivál a sztrapacskafőző-versennyel, nemzetiségi találkozóval és táncházzal.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 25%-a szlovák, 7%-a cigány, 1%-a német, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Kultúra [szerkesztés]
- Rozmarín Hagyományőrző Együttes és Néptánccsoport
Nevezetességei [szerkesztés]
- Viselettörténeti Babamúzeum
- Tájház – szabadkéményes kemencével
Jegyzet [szerkesztés]
- ↑ Vanyarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Vanyarc község honlapja
- A Gyöngyhalász című irodalmi kiadvány honlapja
- Vanyarc az utazom.com honlapján
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
