Bokor (település)
| Bokor | |
 |
|
| Az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség 2012-ig | Pásztói |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Engel Krisztina[1] |
| Irányítószám | 3066 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 16,74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 253[3] m |
| Terület | 6,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bokor
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Bokor
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| é. sz. 47,92681°, k. h. 19,54468° | |
.jpg)
Bokor község Nógrád megyében, a pásztói kistérségben. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés. Legkönnyebben a Hollókőre vezető útról közelíthető meg, amiről Alsótoldon le kell térni Mohora felé. Van egy időnként járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is – ezt nem minden térkép jelzi. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.
Története [szerkesztés]
Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthory István 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török hódoltság alatt pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette.
1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze.
Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai.
1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangelikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6izraelita volt.
Lakossága [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A lakosság korösszetétele 2010-ben:
- 0–6 éves – 4 fő
- 7–14 éves – 5 fő
- 15–24 éves – 10 fő
- aktív korú – 52 fő
- nyugdíjas – 66 fő
Látnivalók [szerkesztés]
- Templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.
- Evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.
A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.
Gazdaság [szerkesztés]
A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.
Kulturális élet, rendezvények [szerkesztés]
A faluban két országos rendezvényt tartanak évente egyszer:
- A veterán traktorok találkozójáról Bokort időnként „a traktorok otthonának” is nevezik. A látogatók száma 2007 májusában, az ötödik találkozón érte el az ötezret.
- A modell autók terepversenyét egy helyi vállalkozó kezdeményezte, és ehhez off-rod pályát épített a falu határában.
Emellett évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.
Helyi rendezvények:
- Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
- Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
- A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Bokor, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Cserhát Naturpark: „A traktorok otthona”
