Kisbárkány
| Kisbárkány | |||
 |
|||
| A község látképe a Kálvária felől. | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Bátonyterenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Edőcs László[1] | ||
| Irányítószám | 3075 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 184 fő (2012. júl 17.) +/- | ||
| Népsűrűség | 25,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisbárkány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisbárkány
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,0168°, k. h. 19,6848° | |||
Kisbárkány község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A településtől délre halad el a Kék túra útvonal Cserháton átvezető vonala. A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető a 21. sz. útról, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat biztosítja. A község Salgótarjántól 17 km-re és Pásztótól pedig 15 km-re fekszik .
Leírása[szerkesztés]
A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, zsákfalu, ahonnan az út csak az erdő felé vezet tovább. A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Tepke vonulata, a Bézma hegy csoportja, a Zsúnyi és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.
Története[szerkesztés]
Szláv személynévből eredeztetik nevét az eléragasztott jelző a falu méretére utal. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután birtokosa volt Guthi Országh Mihály nádor is.
Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település. A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A 18. században a Berényiek és a Jankovichok lesznek a földesurai. Nagy valószínűséggel a község szülötte P. Bárkányi János, aki a török veszedelem után, Szécsény városát és a Ferencesek kolostorát életre hívta. P. Bárkányi János II. Rákóczi Ferenc hitbeli nevelője volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A római katolikus templom (épült 1992-1994), melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.
- Keresztút (épült 2011) [2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisbárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ http://www.nport.hu/hirek/helyi-hirek/kovetni-jezust-390987
Külső hivatkozások[szerkesztés]
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
