Tótkelecsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótkelecsény (Slovenské Kľačany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Ipolymenti
Rang község
Első írásos említés 1379
Polgármester Anna Mužíková
Irányítószám 991 02
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 158 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 200 m
Terület 9,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótkelecsény (Szlovákia)
Tótkelecsény
Tótkelecsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′ 50″, k. h. 19° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 50″, k. h. 19° 27′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótkelecsény (szlovákul: Slovenské Kľačany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2011-ben 158 lakosából 151 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre a Tiszovnyik partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1379-ben "Kelechen" néven említik először. A divényi váruradalom része volt, majd a 17. századtól a Madách család birtoka. 1715-ben 14, 1720-ban 9 háztartása volt. Később a Baross, a Zichy és a Forgéch családok a főbb birtkosai. 1828-ban 32 házában 223 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Később idénymunkákkal foglalkoztak és a környék bányáiban, üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek szerint " Tót-Kelecsény, tót falu, Nógrád m. 32 kath., 191 evang. lak., és egy urasági kőépülettel. A Madách fam. öröksége volna, de most gróf Zichy Károly örökösei birják. Ut. post. Szakál." [2]

Nógrád vármegye monográfiájában "Tótkelecsény. A Sztregova-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 45, lakosaié 221, a kik leginkább tótok és evangélikus vallásúak. Postája: Alsósztregova, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal és vasuti megállóhelye Rárós-puszta. E helységről csak a XVII. század elejétől kezdve vannak adataink. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben nemes községként szerepel az összeírásban. Ekkor kilencz magyar és négy tót háztartását vették fel, 1720-ban pedig három magyar, négy német és két tót háztartását. A XVIII. század első felében a Madách család, 1770-ben Baross József és György voltak a földesurai. 1826-ban gróf Zichy Károly birtokában találjuk és később gróf Forgách Antal birtokába kerűlt. Jelenleg Janssen Ernő a legnagyobb birtokosa s az övé az emeletes kastély is, melyet a Baross család a XVIII. század második felében építtetett s a mely azután a gróf Zichy család, majd gróf Forgách Antal birtokába került. 1873-ban itt is a kolera pusztított. A községhez tartozik Podluzsánka-puszta." [3]

1910-ben 261, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

2001-ben 154 lakosából 145 szlovák volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]