Mikszáthfalva
| Mikszáthfalva (Sklabiná) | |
 |
|
| Mikszáthfalva | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Turisztikai régió | Ipolymente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Marta Kálovcová |
| Irányítószám | 991 05 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 844 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Terület | 9,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mikszáthfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 21′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mikszáthfalva (1899-ig Szklabonya, szlovákul Sklabiná) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában. 2011-ben 844 lakosából 789 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykürtöstől 6 km-re délre, a Kürtös-patak jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
1899-ben Szklabonyáról Kürtabonyra változtatták nevét. 1910-ben Mikszáth Kálmán 40. írói jubileumán szülőfaluja nevét Mikszáthfalvára változtatták.
Története [szerkesztés]
A falu a 12. – 13. században keletkezett. 1330-ban Sklabanya néven említik először. Divény várának tartozéka volt. 1351-ben Sclabonya, 1384-től Sklabinia néven említik. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. A 17. század elején elpusztult és csak 1685 után népesült be újra. Az újratelepítés után a divényi és a kékkői váruradalom osztozott területén. 1828-ban 109 házában 780 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZLABONYA. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kékkõhöz 3/4 órányira, határja középszerû." [2]
Fényes Elek szerint "Szklabonya, tót-magyar falu, Nógrád vármegyében, 770 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. F. u. b. Balassa, gr. Zichy. Ut. p. Balassa-Gyarmat" [3]
1910-ben 823, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. A faluban téglagyár működött.
2001-ben 857 lakosából 806 szlovák volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 14. században épült. Később reneszánsz, majd a 18. században barokk stílusban építették át.
- Mikszáth Kálmán emléktáblája.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1847-ben Mikszáth Kálmán író, a „nagy palóc” egy zsupptetős házban, amely már nincsen meg. Az emléktábla a helyén álló házon található. A szlovák soviniszta erők szeretnék eltüntetni a magyar nyelvű feliratot, amely 1910-ben jelent meg, túlélte a két világháborút és a Beneš-korszakot is.[5]
- Itt született 1935. szeptember 28-án Zsélyi Nagy Lajos (1935-2005) költő, író, műfordító, publicista[6].
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Községinfó
- Mikszáthfalva Szlovákia térképén
- A Mikszáth-emlékmúzeum a szlovák múzeumok oldalán
- E-obce.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ↑ Felvidék Ma: 30 feljelentés a nyelvtörvény értelmében - de csak az MKP-t büntetik [1]
- ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009
|
|||||||||||
