Szente

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szente
Szente címere
Szente címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Kistérség Rétsági
Jogállás község
Polgármester Illés Kálmán (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2655
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 328 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szente  (Magyarország)
Szente
Szente
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 56″, k. h. 19° 17′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 56″, k. h. 19° 17′ 08″
Szente  (Nógrád megye)
Szente
Szente
Pozíció Nógrád megye térképén

Szente község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cserhátban található a Balassagyarmati-medence déli részén a 348 m magas Cserhát csúcs alatt. A legközelebbi települések: Debercsény, Kétbodony.[3]

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megközelítés leírása a jelenleg megtalálható Google Maps műholdfelvételekkel és MÁV-START Zrt., Volánbusz menetrendekkel egyezően készült.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Zentech személynévből eredeztethető, melynek jelentése szentéletű, vallásos ember.

Árpád-kori település. IV. Béla király egy 1255-ben kelt okiratban Vadkert határait ismeretve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. 1321-ben a váci káptalan már "posesio Scenteheh" néven említi. 1383-ban a tereskei Benedek rendi apátság birtokainak leírásában sorolja ismént egy oklevél.

1416-ban a Kazai Kakas család lett a falu birtokosa. 1472-ben már az a Szabó család uralja Szentét, akinek Szabó Mihály nevű képviselője 1498-ban a szentei és más környékbeli birtokát Werbőczy István jogtudósnak, a későbbi nádornak ajándékozza, akit II. Ulászló király parancsára a sági konvent iktatott be. Werbőczy a környéken fekvő, Szentei Sebestyén tulajdonát képező birtokrészeket is megszerzi. A nyugodt környezet alkalmas az alkotó tevékenységre, amelyet a jogtudós ki is használ, miután II. Ulászló megbízást ad neki egy magyar összefoglaló jogi mű megírására, melyet a magyar történelem, jogtörténet "Werbőczy Hármaskönyv"-ként tart a későbbiekben számon. A Hármaskönyvet 1514. novemberében a király jóváhagyta, s így törvénykönyvként kezdték alkalmazni. Ez a törvénykönyv újraszabályozta a jobbágyság és a nemesség viszonyát, meghatározta a kötelező szolgáltatásokat, valamint rendelkezett az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelésben részt vettek megbüntetéséről.

1559-ben a falu 19 házzal adózott a töröknek, míg 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott, s abban az évben 16 adóköteles háztartást írtak össze.1623-ban Nógrád megye a török rabság dúlását, rombolását felmérve 181.432 rhenus, azaz rajnai forint kárt állapít meg, amiből Szente település 350 forintot szenvedett el. Ebben az időszakban egy jobbágytelek értéke - házzal, gazdasági épületekkel, szerszámokkal, járművekkel, állatokkal és földdel együtt nagyjából 70 forint körül alakult. 1633-ban, amikor a falu a váci Nahije része volt, mindössze két háztartással szerepelt az adózók nyilvántartásában, a püspöki tizedjegyzékben pedig árenda nélkül jelent meg. A XVII. század közepén egy ideig lakatlan a település, a következő század elején, 1715-ben 11 portát írtak össze. 1720-ban adómentességet élvezett, mint nemes község, ám ezt a rangot néhány évvel később elvesztette és jobbágyközség lett.

A XVIII. századtól a Gerhardok, Révayak, Batshádyak, Bocskádyak, Dobóczyak, Gyurcsányak, Podhorszkyak, Debéczkyak, Padhosskyak, Hódossyak voltak birtokosok, később pedig a Nedeczky és Koós családok, majd a XX. század fordulója körül a Prajnerek, Schuszdeckek a nagyobb birtokosok Szente térségében.

Szente a XXI. században az idegenforgalomból, valamint a környező termőföldek hasznosításából, eladásából él meg. Az idegenforgalom fellendítésére több projekt is indult, amelyekről tájékozódni lehet a község honlapján.[4]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • XIII. században épült római katolikus templom [6]
  • palóc házak
  • állandó kiállítás - Élethű babák [7]

Jegyzetek és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [http:// Szente települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/szente
  4. http://szente.hu
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. http://www.palocok.com/Szente
  7. http://www.szeporszag.hu/Szente.telepules#link_latni_2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005 ISBN 9789639618015   23. K2