Szécsény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján). |
| Szécsény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Szécsényi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 3170 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6009 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 141,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Szécsény
|
|||
Szécsény város Nógrád megyében, a Szécsényi kistérség központja. 1962-től Pösténypuszta, 1963-tól Benczúrfalva tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdai (Szentlélek)-patak mellett fekszik, 170 m tengerszint feletti magasságban. A Cserhát hegységbe irányuló turistautak kiindulópontja. A 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 22. sz. főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re.
[szerkesztés] Története (a Pallas Nagy Lexikona alapján)
Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe.
Szécsény várának keletkezését némelyek a cseh huszitáktól származtatják, mások a templomos vitézeknek tulajdonítják, mivel a vártól mintegy félórányira bizonyos kőfal s kőkerítés nyomai láthatók, amelyek állítólag a János-vitézek templomából s kertjéből maradtak fenn. Az okmányokban már a 13. században szó van róla. IV. Béla Szécsényt 1229-ben Bonza grófnak, a Botus fiának adományozta a novigrádi kerületben fekvő Szőllős, Rimóc és Almás helységekkel együtt. Mikor Tamás erdélyi vajda a Farkas nógrádi főispán fia határát bejáratta, a családja a Zéchen névvel élt, s unokáját, Ferencet, a Konye bán fiát, Zsigmond király országbiróvá nevezte ki, ki a minoriták számára alapítványt tett, amely azonban 1466-ban a Szt.-Ferenc-rendiek Üdvözítőről nevezett tartományára szállott. A várat is ez a Zéchen Ferenc építtette fel, melyet 1433-ban Pardus de Horka huszita vezér foglalt volt el, mely ütközetben a husziták kapitánya, Velko is elesett s az ország nagy darab földje Párkánytól az Ipoly folyóig s innen a Szepességig a csehek hatalmába ment át, mely haderő ellen Zéchen László 50, Zéchen Oszvald 100 lovas katonát állított.
1544-ben a törökök támadást indítottak a város ellen, de Losonczy katonái visszaverték az ellenséget,a várat 1550-ben, az újabb támadás idején Losonczy István bírta,akit az uralkodó később Temesvár védelmére rendelt. Szécsényt az Ali vezette török had 1552 szeptember 6-án foglalta el; a vár ezután sokáig sínylett török rabságban, amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították meg 1593-ban. Ezután a császáriaktól szenvedett sokat, akik 1600. március 23-án éjjel kinyitották a város kapuit, és a lakosokat, nőket úgy mint a gyermekeket, lemészárolták. 1605-ben meghódolt Bocskay Istvánnak, aki a templomot a reformátusoknak adta, s csak öt évre helyezte oda vissza Forgách Zsigmond gróf a katolikusokat, praesidensnek nevezvén ki oda Saáry Mátyást. A várat többször erősítették (így 1622., 1625., 1635., 1640., 1655-ben). III. Ferdinánd 1647-ben Koháry Istvánt nevezte ki Szécsény kapitányává, ki mellé három év mulva Liptay Istvánt alkapitánynak rendelték, hogy ketten legyenek rémei a budai és szolnoki töröknek; de Koháry a várat 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani, s a romokat az ellenségnek átengedni. 1683-ban Thököly Imre Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el. II. Rákóczi Ferenc 1705-ben e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt (lásd szécsényi országgyűlés). Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s azok vezéreit végleg szétkergette. A régi várból később csak egy gömbölyü torony és egy bástyafal maradt meg.
A századfordulón nagyközség volt Nógrád vármegye szécsényi járásában. 1891-ben 3518 magyar lakosa volt; a járási szolgabírói hivatal és járásbíróság székhelye; volt takarékpénztára, ipariskolája, marhakereskedése, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára.
[szerkesztés] Gazdaság
- Betonelem- , villamosgép-, fémtömegcikk gyártás.
- Bútoripar, ruhaipar.
- Téglagyártás.
- Palóc Háziipari Szövetkezet
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (gótikus)
- Kubinyi Ferenc Múzeum a Forgách-kastélyban. (A Forgách grófi család a városban barokk kastélyt építtetett és gyönyörű parkot rendezett be, amely a szabadságharc előtt Pulszky Ferenc tulajdonában volt, majd Pulszky Ágosté lett.)
- Tűztorony (a 18. század elejéről)
- Híres szécsényiek:
- Itt született Haynald Lajos bíbornok, kalocsai érsek, aki szülővárosa iránt érzett kötődését árvaház építésével mutatta ki.
- Itt született Komjáthy Jenő (1858 – 1895) költő.
- Dolányban ( a későbbi Benczúrfalván) élt Benczúr Gyula (1844 Nyíregyháza – 1920 Dolány) festőművész. Itt van a sírja és egykori műterme, amelyet hosszú ideig Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész használt.
- Itt született és itt található a sírja Ferenczy Teréz költőnőnek
- Pintér Sándor a város területén és közvetlen környékén az őskori kultúra különböző korszakainak emlékeit találta.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1858-ban Komjáthy Jenő költő.
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szécsény oldala
- Startlap linkgyűjtemény
- A Vendégváró.hu oldala
- A Szécsényi Ferences Kolostor és Plébánia honlapja
- Légifotók Szécsényről
- Térkép Kalauz – Szécsény
- Képgaléria a városfalról
- Szécsény.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||
