Nemti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemti
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Bátonyterenyei
Kistérség Bátonyterenyei
Jogállás község
Polgármester Táborita Sándor[1]
Irányítószám 3152
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 735 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemti  (Magyarország)
Nemti
Nemti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 19″, k. h. 19° 54′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 19″, k. h. 19° 54′ 22″
Nemti  (Nógrád megye)
Nemti
Nemti
Pozíció Nógrád megye térképén
Nemti weboldala

Nemti község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban, Salgótarjántól délkeletre a 23-as út mellett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemti (Németi) Árpád-kori település. Nevét 1227-ben említette először oklevél Nemti alakban. 1297-ben Nemti nemeseket említ egy oklevél, akik a Hangonyiak eskütársai voltak. 1331-ben a Nemti család birtoka. A család tagjai; Nemti Péter és fiai tiltakoztak örökös nélkül elhalt rokonuk kalapati birtokrészével kapcsolatban, melyet Károly Róbert királytól Rimai Miklós mester lévai és kolozsvári várnagy kapott meg.

1332-ben a pápai tizedjegyzék Szent Márton egyházát említi, melynek papja ez évben 6 garas pápai tizedet fizetett. 1413-ban Zsigmond király Nemtit a Derencsényi családnak adományozta, Ujlak, Kalapács és Mártonfölde helységekkel együtt. 1548-ban Karthaly Zsigmond birtoka volt.

Az 1579. évi török adóösszeírásokkor Németin néven szerepelt. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, mindössze két adóköteles házzal. 1715-ben hét és 1720-ban 9 tót háztartását vették fel az összeírók. 1770-ben gróf Grassalkovich Antal birtoka volt. E családé volt egészen 1840-ig, később pedig a gróf Károlyi család birtokába került, gróf Károlyi Mihály parádi uradalmához tartozott az 1900-as évek elején is. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen. A határban az 1900-as évek elején kőszénbánya is működött. Kőbányája is volt.

Nemti a 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 991 lakosából 963 fő magyar, 21 szlovák volt. A népességből 973 fő római katolikus volt.

1939. január 1. óta tartozik hozzá Ilonabánya (azelőtt Kisterenye része volt).

Ilonabánya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilonabánya egykori bányatelep 1939 óta Nemti része, a falutól nyugatra helyezkedik el, amitől csak a Nemti-patak választja el. Azelőtt a messzebb lévő Kisterenye része volt. A Mátrától északra, a 23-as főút északi oldalánál található, a patak jobb partján. Az 1956-os forradalom idején munkástanács alakult a bányaüzemben, amit a szervezők elleni megtorlás követett.[3]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (cigány és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Fehér Anettka televíziós műsorvezető, orosz-történelem szakos tanár.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nemti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Nemti község forradalma
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]