Cserháthaláp
| Cserháthaláp | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Mészáros Sándorné[1] | ||
| Irányítószám | 2694 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 355 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Cserháthaláp község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben. Cserháthaláp község polgármestere: Mészáros Sándorné.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Balassagyarmattól 12 km-re délkeletre, Szécsénytől 15 km-re délnyugatra található.
[szerkesztés] Története
Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. A XIII-XIV. században a Halápi család volt a földesura.
Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török.
Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény-külső tartalom felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
Római katolikus templom (Szent Péter és Pál) a község közepén álló templom elődje, egy késő barokk stílusú kápolna a XVIII. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 táján festették.
[szerkesztés] Testvértelepülés
- Inám (Dolinka), Szlovákia

