Cserháthaláp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserháthaláp
Cserháthaláp címere
Cserháthaláp címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Mészáros Sándorné[1]
Irányítószám 2694
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 355 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 33,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserháthaláp (Magyarország)
Cserháthaláp
Cserháthaláp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 51″, k. h. 19° 22′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 51″, k. h. 19° 22′ 36″
Cserháthaláp (Nógrád megye)
Cserháthaláp
Cserháthaláp
Pozíció Nógrád megye térképén
Cserháthaláp weboldala

Cserháthaláp község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Cserháthaláp község polgármestere: Mészáros Sándorné.[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balassagyarmattól 12 km-re délkeletre, Szécsénytől 15 km-re délnyugatra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserháthaláp, korábban Nagy-Haláp, Haláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. A 13-14. században a Halápi család volt a földesura.

Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török.

Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Birtokosai voltak 1754-1755-ben Török Sándor, az 1770-es úrbéri rendezéskor a Beniczky, a Rajcsányi, az Ujonics, 1826-ban a Beniczky és a Tornyos, 1848-ig a Balczer, a Buth, a Bekényi, a Zmeskál, továbbá a Tihanyi és a gróf Degenfeld családok, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai Halápi Oszkár és Kohn József voltak.

Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény-külső tartalom felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-es népszámláláskor Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozó 478 lakosú település. Lakosai közül 434 római katolikus, 43 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom (Szent Péter és Pál): A község közepén álló templom elődje, egy késő barokk stílusú kápolna a 18. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 táján festették.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914, ISBN 963 85683 3 X
  • Borovszky Samu: Nógrád vármegye

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]