Mátraszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátraszőlős
Mátraszőlős címere
Mátraszőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Pásztói
Jogállás község
Polgármester Tóth Gyula[1]
Irányítószám 3068
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1589 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 55,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátraszőlős (Magyarország)
Mátraszőlős
Mátraszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 34″, k. h. 19° 41′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 34″, k. h. 19° 41′ 20″
Mátraszőlős (Nógrád megye)
Mátraszőlős
Mátraszőlős
Pozíció Nógrád megye térképén

Mátraszőlős község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mátraszőlős község a Cserhát délkeleti lábánál fekszik, a Hévíz-patak partján. Tengerszint feletti magassága 200 m. A Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonaltól és a 21-es főközlekedési úttól kissé nyugatra, a 21 114-es bekötő út mentén található. A 21-es út köti össze Salgótarjánt a M3-sal, s így Budapesttel. Salgótarján kb. 26 km-re, Budapest 90 km-re, Pásztó 5 km-re van a településtől. A községet a Mátrától a Zagyva folyó választja el. Határos Garábbal, Pásztóval, Felsőtolddal, Alsótolddal, Kutasóval és Tarral.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mész, s a környező hegyekben fellelhető kagylók, csigaházak és cápafogak azt igazolják, hogy az egész terület sok százezer évvel ezelőtt tengerfenék volt. Számos lelet bizonyítja, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt kelták lakták ezt a területet. Az úgynevezett Király-dombon 18 kelta sírt tártak fel a 21-es főút építése során.

A község a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt, az első említésére IV. Béla király egyik oklevelében kerül sor, mely 1229-ből való Zeuleus formában. 1345-ben az e nemzetségből származó Illés fiai Dénes és Benedek birtoka volt. Később gyakran változtak tulajdonosai, földesurai.1439-ben a Széchenyi családé, 1598-ban pedig Rákóczi Zsigmondé a falu és határa. Három említésre méltó műemléke van, a Szent Erzsébet Plébániatemplom, a II. Rákóczi Ferencről elnevezett kápolna és a Nepomuki Szent János szobor. Mátraszőlős 1984 és 1991 között Pásztó része volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom egyhajós, fő- és mellékoltára 1669-ben készült barokk stílusban. Az oltárkép A 17. századból való festmény. A hajó északi falán a 14. századi falkép-töredék található. A keleti oldalon háromszintes nyerskő falazatú torony épült 1864-ben, az előző évben elbontott kőfal köveiből.

1864-ben épült torony  
1669-ben készült mellékoltárok  
1669-ben készült főoltár  
14. századi falkép-töredék  
  • A Volt Jankovich kúria. A kastély, mely a 19. század közepén épült, az akkori vármegye egyik legszebb úri lakjai közé tartozott. A kastély később Dr. Rónyai Rezső tulajdonába került, aki üdülőt létesített itt Csillag Panzió néven. Magántulajdonban van, állaga leromlott, felújításra szorul. Az épület 1850 körül épült, földszintes, téglalap alakú, közepén négyoszlopos porticussal. Jellege: késői klasszicista. Magántulajdonban van, funkciója lakás, felújított.
  • A Nepomuki Szent János szobor a 18. században készült rokokó stílusban. 1987-ben felújították, de nem sikerült visszaadni eredeti formáját. Gazdagon díszített, kőlábazaton álló szobor, anyaga puha mészkő. A szobor vidékies jellegű, rajta festés nyomai. A szobor anyaga: riolittufa, magassága 130 cm.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen 2 csoportos óvoda működik.A gyerekek iskolabusszal járnak a pásztói Gárdonyi Géza és Dózsa György általános iskolákba. Az egészségügyi ellátást vállalkozó háziorvos, gyermek szakorvos, védőnői szolgálat biztosítja. A Művelődési Házban nagyterem és klubszoba áll rendelkezésre. A település életét 1991-től önálló önkormányzat irányítja.

Közigazgatási területünk 60 -%-a a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik. Jelentős őslénytani leleteket őriznek a múzeumok, amelyeket az itteni mészkőbányában találtak.

A Függőkő a cserháti andezitek leglátványosabb előfordulása. Az Országos Kéktúra útvonalon igen szép túrákat lehet tenni Garábra, a Függőkőhöz, a Macska-hegyre és a Tepkére. A környező hegyeket, dombokat erdőségek borítják: cser-, tölgy-, bükkfaerdők válták egymást. Telepített fenyőerdők is bőséggel tarkítják a tájat. Mai napig szívesen keresik fel a vadászok ezeket a területeket.

1992-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat 1993-ban korszerűsítésre került a közvilágítás. 2001/2002-ben kiépítésre került a csatornahálózat. Még szintén 2002-ben vezetékes földgázzal való ellátás is megoldott lett. A közművek megvalósulása után elsődleges feladat az úthálózat kiépítése, felújítása.

A település hagyományainak legfőbb ápolója és hordozója a Gyöngyvirág Énekegyüttes, mely jelenleg már aranykoszorús minősítéssel bír.A településen férfi és női labdarugó-csapat működik, a lányok megyei bajnokságot nyertek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mátraszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]