Mátraszőlős
| Mátraszőlős | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Gyula[1] | ||
| Irányítószám | 3068 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1631 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mátraszőlős
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mátraszőlős
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 57′ 33,77″, k. h. 19° 41′ 19,90″ | |||
Mátraszőlős község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mátraszőlős község a Cserhát délkeleti lábánál fekszik, a Hévíz-patak partján. Tengerszint feletti magassága 200 m. A Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonaltól és a 21-es főközlekedési úttól kissé nyugatra, a 21 114-es bekötő út mentén található. A 21-es út köti össze Salgótarjánt a M3-sal, s így Budapesttel. Salgótarján kb. 26 km-re, Budapest 90 km-re, Pásztó 5 km-re van a településtől. A községet a Mátrától a Zagyva folyó választja el. Határos Garábbal, Pásztóval, Felsőtolddal, Alsótolddal, Kutasóval és Tarral.
Története [szerkesztés]
A mész, s a környező hegyekben fellelhető kagylók, csigaházak és cápafogak azt igazolják, hogy az egész terület sok százezer évvel ezelőtt tengerfenék volt. Számos lelet bizonyítja, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt kelták lakták ezt a területet. Az úgynevezett Király-dombon 18 kelta sírt tártak fel a 21-es főút építése során.
A község a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt, az első említésére IV. Béla király egyik oklevelében kerül sor, mely 1229-ből való Zeuleus formában. 1345-ben az e nemzetségből származó Illés fiai Dénes és Benedek birtoka volt. Később gyakran változtak tulajdonosai, földesurai.1439-ben a Széchenyi családé, 1598-ban pedig Rákóczi Zsigmondé a falu és határa. Három említésre méltó műemléke van, a Szent Erzsébet Plébániatemplom, a II. Rákóczi Ferencről elnevezett kápolna és a Nepomuki Szent János szobor. Mátraszőlős 1984 és 1991 között Pásztó része volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- A 750 éves Római Katolikus Templom, mely Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viseli. Kora gótikus stílusban épült a 14. században, többször bővítették, felújították.
A templom egyhajós, fő- és mellékoltára 1669-ben készült barokk stílusban. Az oltárkép A 17. századból való festmény. A hajó északi falán a 14. századi falkép-töredék található. A keleti oldalon háromszintes nyerskő falazatú torony épült 1864-ben, az előző évben elbontott kőfal köveiből.
|
- A Rákóczi kápolna, mely nevét a helyiek szerint arról kapta, hogy itt pihent meg II. Rákóczi Ferenc miközben a szécsényi országgyűlésre igyekezett, ahol vezérlő fejedelemmé választották. A Genthon István Nógrád megyei műemlékek c. könyve szerint Nepomuki Szent János-kápolna, mely az 1762-es fagykár emlékére épült.
- A Volt Jankovich kúria. A kastély, mely a 19. század közepén épült, az akkori vármegye egyik legszebb úri lakjai közé tartozott. A kastély később Dr. Rónyai Rezső tulajdonába került, aki üdülőt létesített itt Csillag Panzió néven. Magántulajdonban van, állaga leromlott, felújításra szorul. Az épület 1850 körül épült, földszintes, téglalap alakú, közepén négyoszlopos porticussal. Jellege: késői klasszicista. Magántulajdonban van, funkciója lakás, felújított.
- A Nepomuki Szent János szobor a 18. században készült rokokó stílusban. 1987-ben felújították, de nem sikerült visszaadni eredeti formáját. Gazdagon díszített, kőlábazaton álló szobor, anyaga puha mészkő. A szobor vidékies jellegű, rajta festés nyomai. A szobor anyaga: riolittufa, magassága 130 cm.
Egyéb [szerkesztés]
A településen 2 csoportos óvoda működik.A gyerekek iskolabusszal járnak a pásztói Gárdonyi Géza és Dózsa György általános iskolákba. Az egészségügyi ellátást vállalkozó háziorvos, gyermek szakorvos, védőnői szolgálat biztosítja. A Művelődési Házban nagyterem és klubszoba áll rendelkezésre. A település életét 1991-től önálló önkormányzat irányítja.
Közigazgatási területünk 60 -%-a a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik. Jelentős őslénytani leleteket őriznek a múzeumok, amelyeket az itteni mészkőbányában találtak.
A Függőkő a cserháti andezitek leglátványosabb előfordulása. Az Országos Kéktúra útvonalon igen szép túrákat lehet tenni Garábra, a Függőkőhöz, a Macska-hegyre és a Tepkére. A környező hegyeket, dombokat erdőségek borítják: cser-, tölgy-, bükkfaerdők válták egymást. Telepített fenyőerdők is bőséggel tarkítják a tájat. Mai napig szívesen keresik fel a vadászok ezeket a területeket.
1992-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat 1993-ban korszerűsítésre került a közvilágítás. 2001/2002-ben kiépítésre került a csatornahálózat. Még szintén 2002-ben vezetékes földgázzal való ellátás is megoldott lett. A közművek megvalósulása után elsődleges feladat az úthálózat kiépítése, felújítása.
A település hagyományainak legfőbb ápolója és hordozója a Gyöngyvirág Énekegyüttes, mely jelenleg már aranykoszorús minősítéssel bír.A településen férfi és női labdarugó-csapat működik, a lányok megyei bajnokságot nyertek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mátraszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
