Mátraszele
| Mátraszele | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Salgótarjáni |
| Rang | község |
| Polgármester | Vincze László[1] |
| Irányítószám | 3142 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1051 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 61,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Mátraszele község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Salgótarjántól délkeletre, a Zagyva mentén, Homokternye és Bárna közt fekvő település.
[szerkesztés] Története
Mátraszele nevét 1304-1321 között említette először oklevél a Rátót nemzetség birtokaként, ekkor Fel-Szele és Al-Szele nevek alatt említették az oklevelek.
1449-ben Kürt és Zobor helységekkel együtt; a Serkei Lorántffyak földesúri hatósága alá tartozott és e család birtoka volt még 1481-ben is.
1548-ban Jánossy Pál és Feleki Lestár voltak birtokosai.
A település a későbbi összeírásokban nem fordult elő, majd 1715-ben 8 magyar, 2 tót, 1720-ban pedig 9 magyar háztartását vették fel az összeírásba.
1770-ben Ráday Gedeon, Darvas Ferenc, Gyürky Pál és Balogh Péter voltak birtokosai, a 19. század elején pedig Lázár Pál és az Oláh család volt birtokosa.
Az 1900-as évek elején pedig az Éjszakmagyarországi Kőszénbánya Társaság volt itt a nagyobb birtokos, melynek itt több kőszénbányája is volt.
A községhez tartoztak: Csibaj-bánya, Jánosakna, Darazsik-puszta, Peles-puszta, Vizvölgy és Boronyi-bánya nevű lakott helyek is.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
1910-ben 1325 lakosából 1172 magyar, 20 német, 79 szlovák volt. Ebből 1265 római katolikus, 47 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||

