Tótkisfalu
| Tótkisfalu (Vieska) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Turisztikai régió | Ipolymenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1447 |
| Polgármester | Anna Makovníková |
| Irányítószám | 991 02 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 3,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tótkisfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 15′ 40″, k. h. 19° 28′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tótkisfalu (szlovákul Vieska, korábban Malá Vieska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2011-ben 223 lakosából 214 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykürtöstől 15 km-re északkeletre a Tiszovnyik bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1447-ben "Zawoda a. n. Wyfalw" alakban említik először. 1598-ban a Madách család birtoka. Az 1770-es urbárium szerint Révay Péter, Baross József és György, Fáy Mihály, Mikula Péter és Darvas Ferenc voltak a birtokosai, a 19. század első felében pedig a Forgách családnak voltak itt nagyobb birtokai. 1715-ben 15, 1720-ban 12 háztartása volt. 1828-ban 53 házában 431 lakos élt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1873-ban kolerajárvány pusztított.
Fényes Elek szerint " Kisfalu, (Mala-Wieszka), tót falu, Nógrád vgyében, A. Sztregovától 1/4 órányira, a Sztregova vize partján, laposon fekszik, de hegyes környéken, ut. p. Szakál. Határa 490 h., u. m. 20 h. beltelek, 274 szántó, 100 h. rét, 62 h. erdõ, 34 h. haszonvehetlen. Ebbõl majorsági beltelek 2, szántó föld 10 h., erdõ 62 h., haszonvehetlen 34 hold; a többi urbériség. Az erdõ közös legelõ. Földje veres agyag, néhol vadvizes, kavicsos, árkos; legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét, de a buzát s árpát is megtermi. Rétjei kétszer kaszálhatók. Juhokra legtöbb gond fordittatik. Lakja 173 evang., 8 kath., 5 zsidó, kik magyarul is tudnak. A sztregovai patak egy malmot hajt. Birja a Madách család. " [2]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Tótkisfalu. Ugyancsak a sztregovai völgyben fekvő kisközség. Csak 30 háza van és összesen 134 tótajkú, evangélikus vallású lakosa. Postája Alsósztregova, távírója Litke s vasúti állomása Rárós-puszta. A község neve hajdan Malawieszka volt. 1598-ban Madách Péter volt a földesura, 1715-ben három német, 12 tót, 1720-ban öt magyar és hét tót háztartást írtak össze benne. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Révay Péter, Baross József és György, Fáy Mihály, Mikula Péter és Darvas Ferencz, a XIX. század első felében pedig a gróf Forgách család volt az ura. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban itt is a kolera pusztított. A községben nincs templom." [3]
1910-ben 130, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
2001-ben 209 lakosából 200 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye.
|
|||||||||||
