Szilaspogony
| Szilaspogony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Salgótarjáni |
| Rang | község |
| Polgármester | Nagy György[1] |
| Irányítószám | 3125 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 331 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 22,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szilaspogony
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Szilaspogony
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
Szilaspogony község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Döntően a Szilas és az Ortvány patak határozza meg a település fekvését. Pár kilométerre a falutól található magasabb hegycsúcs a "Kiskő", és egy kicsit távolabb - Bárnához közelebb - fekszik a "Nagykő". Szilaspogony Nógrád megye észak-keleti részén található, Heves megye (legközelebbi település: Istenmezeje-Szederkénypuszta), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (legközelebbi település: Domaháza), valamint Szlovákia határán, (legközelebbi települések(Tajti, Egyházasbást, Ajnácskő)is csak csak "egyugrásnyi" távolságban vannak. Mátraszelével, Zabarral és Somoskőújfaluval mellékút köti össze.
[szerkesztés] Története
A települést 1405-ben már említi oklevél Pogon néven.
1715-ben 5 és 1720-ban 4 magyar háztartást írtak benne össze. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Fáy Abrahám volt a földesura.
A 19. század elején, a báró Kemény család birtoka volt. E családból báró Kemény Gábor 1891-ig volt itt birtokos. Az 1900-as évek elején Cziner Miksa dr.-nak volt itt nagyobb birtoka.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
1910-ben 737 lakosából 708 magyar, 29 szlovák volt. Ebből 703 római katolikus, 24 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A községhez tartozott: Hidalja-puszta és Kiskőalja-tanya is.
A falu neve 1954-ig Pogony volt, ekkor kapta az előtagot a helység határában csörgedező és a Tarnába futó Szilas-patakról. A patak viszont a medret kísérő szilfákról kapta a nevét.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus temploma - a régi romos templom helyén épült, klasszicista stílusban.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
