Tarna (patak)
| Tarna-patak | |
| A Tarna (kép felső része) Tarnaörsnél | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 105 km |
| Vízhozam | 2,0 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2116[1] km² |
| Forrás | Medves-fennsík, Magyarország |
| Torkolat | Zagyva Jászjákóhalmánál |
A Tarna a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz.
Jelentősebb mellékvizei csak jobb oldalon vannak, amelyek a Mátra és a Bükk hegységből érkeznek. Ezek a Balla-patak, a Parádi-Tarna, a Domoszlói-patak, a Nyiget-patak, a Bene-patak, a Tarnóca-patak, a Gyöngyös-patak (a Tarján- és a Toka-patak ebbe folyik),a Szarv-ágy-patak és az Ágói-patak. A Tarna legjelentősebb mellékvize a Gyöngyös-patak.
Teljes hossza 105 kilométer, vízhozama a torkolatnál 2 köbméter másodpercenként. A vízfolyás legkisebb eddig mért vízállása 26 centiméter, legnagyobb vízállása 500 cm. A Tarna általában augusztus végére, szeptember elejére éri el éves minimum vízszintjét a nyári időszakban hulló kevesebb csapadékmennyiség miatt.[2] A Tarna vízminősége a vízfolyás teljes hosszán nem éri el a jó állapotot.[3]
A Tarnaméránál lévő vízmérce alapján 250 cm-es vízállásnál rendelik el az első fokú árvízvédelmi riasztást, 300 cm-nél rendelik el a másodfokú árvízvédelmi riasztást és 350 cm-es vízállásnál rendelik el a harmadfokú árvízvédelmi riasztást.[4]
Csak az alsó szakaszán, a Budapest–Miskolc vasútvonal keresztezéséig rendelkezik védtöltéssel.
Tartalomjegyzék |
Partmenti települések [szerkesztés]
- Cered
- Zabar
- Szederkénypuszta
- Istenmezeje
- Erdőkövesd
- Pétervására
- Szajla
- Sirok
- Tarnaszentmária
- Verpelét
- Feldebrő
- Aldebrő
- Tófalu
- Kompolt
- Kápolna (település)
- Kál
- Tarnabod
- Tarnazsadány
- Tarnaörs
- Jászdózsa
- Jászjákóhalma
Halfajai [szerkesztés]
- Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
- Domolykó (Leuciscus cephalus)
- Jászkeszeg (Leuciscus idus)
- Küsz (Alburnus alburnus)
- Sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus)
- Karikakeszeg (Abramis bjoekna)
- Törpeharcsa (Ameiulus nebulosus)
- Csuka (Esox lucius)
- Sügér (Perca fluvatilis)
- Bodorka (Rutilus rutilus)
- Balin (Aspius aspius)
- Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
- Halványfoltú küllő (Golbio albipinnatus)
- Razbóra (Pseudorasbora parva)
- Szivárványos ökle (Rodeus sericeus)
- Kövicsík (Barbatula barbatula)
- Vágócsík (Cobitis elongatoides)
- Törpecsík (Sabanejewia aurata)
- Durbincs (Gymnocephalus cernuus)
- Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser)
- Süllő (Sander lucioperca)[5]
Források [szerkesztés]
- ↑ Tarna-patak. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ A Tarna vízgyűjtőterülete. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ Tarna térképmelléklet. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ Vízügyi honlap. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ A Tarna halfajai. (Hozzáférés: 2013. március 31.)

