Keszeg (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keszeg
Keszeg címere
Keszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Kistérség Rétsági
Jogállás község
Polgármester Majoros László[1]
Irányítószám 2616
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 625 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 70,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Keszeg (Magyarország)
Keszeg
Keszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 19° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 13″, k. h. 19° 14′ 06″
Keszeg (Nógrád megye)
Keszeg
Keszeg
Pozíció Nógrád megye térképén

Keszeg község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keszeg Nógrád megye délnyugati csücskében található, Pest megyével határos. Budapesttől kb. 45 km-re, Váctól 16 km-re fekszik. Budapesttől az M2-es autóúton közelíthető meg, úgy, hogy a rádi (Vác) leágazónál kell elhagyni a M2-est, további útvonal: Rád, Penc, Keszeg). A község egyike Nógrád megye legmagasabban fekvő településeinek. Fekvésének és a környező erdőségeknek köszönhetően csodálatos a levegője.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keszeg nevének eredetéről biztosat nem tudunk. Két verzió van:1,"Kőszeg", mely a későbbiek folyamán, igazodás útján, Keszegre változott.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált e korból származó leletek alapján.

A honfoglalás korában lakott településként "hadrendi szálláshely" lehetett, tehát a név honfoglalás kori "hadrendi név".

Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először.

Az 1300-as évek közepén, Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, akitől Dénes bán fia Gwnywi Péter fia Tamás vásárolta meg. Tőle pedig a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.

1474-ben az örökös nélkül elhalt Nézsai János és László egykori birtokát Mátyás király Parlagi Györgynek zálogosította el, kinek örökös nélküli halála után Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.

A 16. században a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családé volt Nézsával és Csővárral és Legénddel együtt.

1579-ben a Ráskai örökösök osztozásakor Keszeg is Bosnyák Tamás füleki kapitány kezébe került.

A 16. század közepéig Bosnyák Judit férje után Balassa Imre birtoka volt.

A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta szerepelt.

A 18. század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze.

Később a Huszár család birtokába került, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszár família által megkezdett mintagazdálkodást, egészen a második világháborúig. A Huszár és a Purgly család híres vendégei voltak: Madách Imre (Huszár József sógora), Deák Ferenc, gróf Apponyi Albert, Horthy Miklós.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Huszár-Purgly kastély
  • Huszár-Purgly-kastélyBarokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék. Jelenleg óvoda működik benne.
  • Római katolikus templom, a kastély szomszédságában. Műemlék.

További képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lehotka Gábor: Keszeg község története az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]