Csővár
| Csővár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dian József[1] | ||
| Irányítószám | 2615 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 673 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csővár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csővár
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 48′ 34,56″, k. h. 19° 19′ 29,60″ | |||
Csővár község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A település megközelíthető Budapestről a 2-es főútról és a 2/A gyorsforgalmi útról. Váctól keletre 19 km, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található.
Története[szerkesztés]
Csővár régi várát 1448-1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt.
Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt.
1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török hódoltság alatt is lakott maradt.
1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715-1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt.
A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak.
Az 1770 évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás.
A 19. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.
1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Evangélikus templom
Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.
- Várrom
A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.
- Vashegy
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||
