Csővár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csővár
Csővár címere
Csővár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Kistérség Váci
Jogállás község
Polgármester Dian József[1]
Irányítószám 2615
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 631 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,20 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csővár (Magyarország)
Csővár
Csővár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″
Csővár (Pest megye)
Csővár
Csővár
Pozíció Pest megye térképén

Csővár község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település megközelíthető Budapestről a 2-es főútról és az M0-s autóútról. Váctól keletre 19 km, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csővár régi várát 1448-1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt.

Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt.

1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török hódoltság alatt is lakott maradt.

1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715-1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt.

A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak.

Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás.

A 19. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.

1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látkép a várból
A vár romjainak légifotója
  • Evangélikus templom

Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.

  • Várrom

A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.

  • Vashegy

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]