Sülysáp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sülysáp
Sülysáp címere
Sülysáp címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Nagykátai
Kistérség Nagykátai
Jogállás város
Polgármester Horinka László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2241
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 8176 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 175,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 47,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sülysáp (Magyarország)
Sülysáp
Sülysáp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 08″, k. h. 19° 32′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 08″, k. h. 19° 32′ 02″
Sülysáp (Pest megye)
Sülysáp
Sülysáp
Pozíció Pest megye térképén
Sülysáp weboldala
Móra Ferenc Általános Iskola

Sülysáp város Pest megyében, a Nagykátai járásban. 1970-ben jött létre Tápiósáp és Tápiósüly egyesülésével, bár a két község már 1950 és 1954 között is egyesítve volt ezen a néven.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sülysáp Budapesttől keletre a Gödöllői-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében.
A települést a 31. számú főútvonal szeli át, valamint keresztülhalad a városon a Budapest-Újszász-Szolnok villamosított vasúti fővonal. Sülysáp szép földrajzi fekvésű környezetben van, szelíd dombok, jó termőföldek, halastavak, az Alsó-Tápió és a Sápi-patak teszik érdekessé és széppé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápiósáp és Tápiósüly, két régi falu 1950-ben egyesült, 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Süly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, majd 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti Domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.

Sáp[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.

A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.

Oszlár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint puszta volt említve, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termelőszövetkezet megszűnésével és a földek magánkézbe kerülésével lehetőség nyílt az egyéni gazdálkodóknak a termelésre. Az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (mely a földterület közel 50%-át bérli a földtulajdonosoktól) jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztat. Munkalehetőséget biztosítanak még a következő cégek: Szóró Alumíniumöntöde, ebm-papst, Jász-Plasztik Akkumulátorgyár, Darázs Kft., Fővárosi Gázművek Zrt., Tesco. Jelentős még a helyi szolgáltató ágazatban, valamint a közintézményekben dolgozók száma. A településen 360 kisvállalkozó van, az általuk teremtett munkahelyek a lakosság nagy részének a megélhetését biztosítják.

Csillagvizsgáló
Panoráma

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sülysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]