Perbál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perbál
Perbáli katolikus templom.jpeg
Római katolikus templom
Perbál címere
Perbál címere
Perbál neve rovásírással
Perbál neve rovásírással
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Kistérség Pilisvörösvári
Jogállás község
Polgármester Varga László (FIDESZ)[1]
Jegyző dr. Réz Zsolt
Irányítószám 2074
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 2078 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 86,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perbál  (Magyarország)
Perbál
Perbál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 18° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 18° 45′ 36″
Perbál  (Pest megye)
Perbál
Perbál
Pozíció Pest megye térképén
Perbál weboldala

Perbál (németül Perwall) község Pest megyében, a Budakeszi járásban fekszik. 2012-ig a Pilisvörösvári kistérséghez tartozott.

Az ideérkező vendégek egy pezsgő kisközségbe érkeznek. Egy 2100-2200 fős kis település fogadja őket. A magával ragadó táj, a kedves emberek jellemzik a települést. Az összetartó közösséget civil szervezetek, vállalkozások színesítik. Az alapfokú oktatástól kezdve minden megtalálható itt, ami egy fejlődő község számára nélkülözhetetlen; így például orvosi rendelők, posta, gyógyszertár, szórakozóhelyek és üzletek egész sora szolgálja ki a helyiek igényeit.

Partnerközsége a németországi Burgwald.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsámbéki-medence északkeleti részén, a Pilis és a Budai-hegység találkozásánál helyezkedik el Perbál. A község a Nyakas-hegy északkeleti végén, a hegyoldalon helyezkedik el. Budapest felől jövet az út legmagasabb pontjáról szinte minden ház látható. Jól elkülönül a község két része. A nagyobbik a tulajdonképpeni község. Tőle balra (délnyugatra) épült kisebb rész Kis-Perbál. Ez a rész egy hatvanlakásos lakóteleppel bővült. A község közepén lévő házakat körbe fogja az újonnan épült házak koszorúja. A község északkeleti részén szerényen emelkedik a régi házak fölé a hagymakupolás templom.

Nem csak a község, de a határ nagy része is dimbes-dombos. Szerencsére a lankás határban alig van olyan hely, amit nem lehet megművelni. A község határa nem nagy, de a perbáli emberek akkor sem szűkölködtek, amikor a lakosság túlnyomó többsége a földművelésből élt. Három patak folyik a községen keresztül. Tinnye felől folyik a Békás-patak, amelyik magába fogadja a Nagyforrásból kifolyó Perbáli patakot és a Nyakasról folyó Szamárhegyi-patakot. Ezek nem bővizűek, a Szamárhegyi-patak sokszor elapad. Egykor legelők és erdők váltogatták itt egymást. Emberi településre régen és ma is alkalmas.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perbáli községháza
Perbáli iskola és római katolikus templom
Perbáli óvoda a mesefával

Perbál már a rómaiak idején is lakott terület volt. Ezt a település határában lévő feltáratlan római kori településnek nyomai jelzik. A rómaiak után frankok, avarok is megfordultak ezen a vidéken.

Perbál feltehetően a 13. század elején keletkezett. Nevét 1258-ban említette először oklevél Perbar, majd 1332-ben P(re)bor, P(ro)bor néven. A település a Smaragd nemzetségből származó Ajnárdfi család birtoka volt. 1258-ban Smaragdus comes itt 2 eke földet adott zsámbéki monostorának. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 4 garas pápai tizedet fizetett. Perbál északkeleti határában épült Ajnárd vára, melyet a Smaragd nemzetségbeli Zsámbéki Ajnárd épített a tatárjárás után. A vár a szomszédos Piliscsaba 1274 évi és Perbál 1401 évi adatai között is szerepelt mint határjel. Ajnát- (Zajnát) ma 380 méter magasságú hegy Perbál és Piliscsaba özött.

A török uralom alatt az ekkor Pervál néven említett falu elnéptelenedett. A viszontagságos századok után a svábok, majd a szlovákok betelepítésével lett folyamatosan életképessé a település. 1744-ben hivatalosan megalapították a községet Perbál néven. 1747 a stabilizáció éve volt; a romos templomot tető alá hozták és Szent Annáról nevezték el. Ekkor indult be a községben az oktatás is: megalapították a község első iskoláját. Ekkor a falu lakói főként sváb és szlovák ajkúak voltak, de magyarok is lakták.

1882-től postája, 1899-től óvodája van a községnek. Perbál gazdaságát a mezőgazdaság alkotta leginkább. A falu határában lévő szántókon a helyiek dolgoztak. A falu környéki patakok energiáját kihasználva még a 19. században is működtek itt vízimalmok. Később a falu lakosai favágással, mész- és szénégetéssel foglalkoztak. Többen bányásztak a Pilisben, az ő emléküket őrzi a településen felállított Bányász-emlékmű. A községben állami gazdaság és gépállomás is működött.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint Perbaldusnak hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgálataiért. „Perbáldus földje” kifejezés arról árulkodik, hogy István király e területet átengedte a Telki apátságnak. Perbáldus az apátság egyik papja vezette ezen a területen a gazdaságot.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben Perbál megalkotta címerét, amely a település történetére, történelmére leginkább jellemző. 1992. január 1-jére elkészült az új községi címer és a községi zászló. A zászló színei: piros-fekete-kék. Címerpajzs alakú, és egy életfát ábrázol. Rajta a piros levél a magyarokat, a fekete a németeket, a kék a szlovákokat jelképezi. A címert Szilágyi László polgármester-helyettes elképzelése alapján Kézdi Lóránt érdemes művész, festő, a TV díszlettervezője tervezte. Ez alapján a zászló mellett elkészült egy nagyobb méretű, rézből készült címer, amely épület falára is kirakható. Ezt később az általános iskola tornatermének homlokzatán helyezték el.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság: Perbál gazdaságát korábban a mezőgazdaság határozta meg. Erre utalnak a falut még ma is körülvevő szántók. Sokáig Perbálon működő vízimalmok is voltak, melyek a település határából eredő patak vízének energiáját használták. A '60-as '70-es években a települést körülölelő dombokon gyümölcsösök voltak, mára sajnos ezek nincsenek meg. A kedvező helyi klímának köszönhetően a perbáli lankákon a gyümölcsösök mellett jó minőségű szőlő is termett. Néhány helyi gazda még ma is készít bort pincéjében.

Ipar: A gyorsan fejlődő gazdaság Perbált sem kerülhette el. Sokáig gépállomás működött a településen. Mára a telephely átalakult és néhány ipari létesítmény található a falu határában. Így például a precíziós alkatrészeket gyártó Prec-Forg, és a kiváló minéségű élelmiszert előállító német ZIMBO magyarországi üzeme is Perbálon települt le. Modern csomagolórészleggel bővült élelmiszeripari cég mellett TÜZÉP és több kisebb helyi vállalkozás nyújtja szolgáltatásait. A településen működk még fatelep is. Az ipari parkban jelenleg is építkezések zajlanak, egy összeszerelő üzem épül.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális igényeket minden téren kielégítő programok gazdagítják a község életét. A gyökerekhez és hagyományokhoz híven minden évben megrendezik a három napos Perbáli Búcsút, amely neves előadókon túl környékbeli előadókat is felvonultat, így őrizve meg a helyi értékeket.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sport területén kiváló eredményeket elért labdarúgó és asztalitenisz csapattal büszkélkedhet Perbál. Ezen kívül a sport szerelmeseinek teniszezési lehetőség is adott a településen. Az épülő lovarda és a környező falvak közti bicikliutak is mind-mind a természetbe viszik vissza a túrázni vágyókat.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épített örökségeink:

Perbáli bányászemlékmű
Sárkányfa a községháza előtt
  • Római katolikus templomát Szent Anna tiszteletére szentelték, 1748–1752 között épült gótikus épületmaradványok felhasználásával.
  • Pincesor
  • Régi építésű sváb parasztházak
  • Helytörténeti kiállítás a plébánia épületében (Cím: 2074 Perbál, Hősök tere 1.)
  • Aynard vára a perbáli erdőben.

Természeti értékek:

  • Kis-forrás (magántulajdon)
  • Nagy-forrás
  • Meszes-hegy (Kopasz)

Emlékművek, köztéri alkotások:

  • Sárkányfa
  • Bányász-emlékmű
  • József Attila fából faragott mellszobra
  • 1956 emlékére emelt kopjafa
  • Kitelepítési emlékmű
  • Perbaldust ábrázoló fa szobor
  • Mesefa

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Adam Daume (2009) - burgwaldi polgármester
  • Sallai B. Sándor (2007) - tanító, a községi iskola volt igazgatója
  • Alfons Brüggen (2006) - Zimbo Perbál Kft. ügyvezető igazgatója
  • Payer Lőrinc (2000) - a partnerkapcsolati egyesület volt vezetője

Perbálért érdeméremmel kitüntetettek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jobbágy Jánosné(posztumusz) (2012) - önkormányzati képviselő
  • Szilágyi László (2012) - alpolgármester, sport alapítvány elnöke
  • Napköziotthonos Konyha alkalmazotti közössége (2011)
  • Bakai Anikó (2010) - Német nemzetiségi önkormányzat elnöke, német és honismeret tanárnő
  • Szurmay Gábor (2008) - Bálvány Kft. vezetője
  • Tóth Gyula (2007) - fafaragó, több perbáli köztéri szobor alkotója
  • Südi Pál (2006)
  • Faragó József (2006)
  • Kovács Attila (2005) - futball edző
  • Kúti Mária (2004) - a Közösségi ház vezetője
  • Mits János (2003) - plébános
  • Véghné Dormány Mária (2002) - virág üzlet tulajdonos
  • Németh István (2002)
  • Wentzel Ferencné (2001)
  • Sallai B. Sándor (2001) - tanító, a községi iskola volt igazgatója
  • Molnár Zoltán (2000)

Perbál katonai térképeken ábrázolva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Perbál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. [1]
  4. http://www.csenger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=28&Itemid=33

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perbál témájú médiaállományokat.