Inárcs
| Inárcs | |||
 |
|||
| Római katolikus templom, Inárcs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Dabasi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Gál Imre László[1] | ||
| Jegyző | Göndör Ákos | ||
| Irányítószám | 2365 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4483 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 198,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Inárcs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Inárcs
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,25700°, k. h. 19,33495° | |||
| Inárcs weboldala | |||
Inárcs község Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található az M5 autópálya közelében. Vasúton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el (Inárcs-Kakucs vasútállomás). A település északkeleti része a kiskunsági homokhátság buckáira, déli része a Pesti-síksághoz tartozó ócsai lápterület határára terjed ki. A községterület jelentős részét borítják erdők.
Története [szerkesztés]
Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ben bukkant fel Inarch alakban. A 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola és inárcsi diákok jártak a krakkói és bécsi egyetemeken. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török háborúk lezárultával az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát és kénytelen volt a község területén A Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották, amely a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt a területen.
Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, amely bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a társbérlet csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópályakihajtóinál), Kerpner udvarház valamint a Fehér Galamb panzió.
- Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[3]
- Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[4]
- Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.
Galéria [szerkesztés]
-
A római katolikus templom
-
Történelmi emlékpark, jelkereszt
-
Történelmi emlékpark, a középkori Szent György-templom rekonstruált alapfalai
-
Történelmi emlékpark, emlékharang
-
A világháborúk hősi halottainak emlékműve. Kampfl József alkotása, 1991.
-
Az inárcsi lengyel katonai menekülttábor emlékműve, 1939–2009
-
A Szent György Kúria
-
Az Inárcs–Kakucs vasútállomás
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Inárcs látnivalói (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ A plébánia története (magyar nyelven). Inárcs Római Katolikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
Források [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Inárcs témájú médiaállományokat.- Inárcs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú kistérségi Társulás, 2002. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Inárcs (magyar nyelven). Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, 2008. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Inárcs története (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Légifotók Inárcsról
- Az inárcsi római katolikus templom honlapja
|
|||||
