Inárcs

Inárcs
Római katolikus templom, Inárcs
Inárcs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Dabasi
Rang	község
Polgármester	Dr. Gál Imre László
Jegyző	Göndör Ákos
Irányítószám	2365
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	4483 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	198,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Inárcs Pozíció Magyarország térképén
Inárcs Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.25700° k. h. 19.33495°47.257, 19.33495
Inárcs weboldala

Inárcs község Pest megyében, a Dabasi kistérségben.

Fekvése

Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található az M5 autópálya közelében. Vasúton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el (Inárcs-Kakucs vasútállomás). A település északkeleti része a kiskunsági homokhátság buckáira, déli része a Pesti-síksághoz tartozó ócsai lápterület határára terjed ki. A községterület jelentős részét borítják erdők.

Története

Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ben bukkant fel Inarch alakban. A 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola és inárcsi diákok jártak a krakkói és bécsi egyetemeken. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török háborúk lezárultával az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát és kénytelen volt a község területén A Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották, amely a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt a területen.

Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, amely bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a társbérlet csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.

Nevezetességei

• Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópályakihajtóinál), Kerpner udvarház valamint a Fehér Galamb panzió.
• Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.
• Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik
• Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.

Galéria

• 

  A római katolikus templom

• 

  Történelmi emlékpark, jelkereszt

• 

  Történelmi emlékpark, a középkori Szent György-templom rekonstruált alapfalai

• 

  Történelmi emlékpark, emlékharang

• 

  A világháborúk hősi halottainak emlékműve. Kampfl József alkotása, 1991.

• 

  Az inárcsi lengyel katonai menekülttábor emlékműve, 1939—2009

• 

  A Szent György Kúria

• 

  Az Inárcs–Kakucs vasútállomás

Források

• A Wikimédia Commons tartalmaz Inárcs témájú médiaállományokat.
• Inárcs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú kistérségi Társulás, 2002. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
• Inárcs (magyar nyelven). Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, 2008. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
• Inárcs története (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
• Légifotók Inárcsról
• Az inárcsi római katolikus templom honlapja