Inárcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inárcs
Inarcs rk templom 001.jpg
Római katolikus templom, Inárcs
Inárcs címere
Inárcs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dabasi
Kistérség Dabasi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Gál Imre László[1]
Jegyző Göndör Ákos
Irányítószám 2365
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 4407 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 198,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Inárcs  (Magyarország)
Inárcs
Inárcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 25″, k. h. 19° 20′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 25″, k. h. 19° 20′ 06″
Inárcs  (Pest megye)
Inárcs
Inárcs
Pozíció Pest megye térképén
Inárcs weboldala

Inárcs nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található az M5 autópálya közelében. Vasúton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el (Inárcs-Kakucs vasútállomás). A település északkeleti része a kiskunsági homokhátság buckáira, déli része a Pesti-síksághoz tartozó ócsai lápterület határára terjed ki. A községterület jelentős részét borítják erdők.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ben bukkant fel Inarch alakban. A 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola és inárcsi diákok jártak a krakkói és bécsi egyetemeken. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török háborúk lezárultával az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát és kénytelen volt a község területén A Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották, amely a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt a területen.

Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, amely bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a társbérlet csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópályakihajtóinál), Kerpner udvarház valamint a Fehér Galamb panzió.
  • Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[3]
  • Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[4]
  • Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Inárcs látnivalói (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  4. A plébánia története (magyar nyelven). Inárcs Római Katolikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]