Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-
vasútvonal
Lajosmizse állomás
Lajosmizse állomás
Strecke der Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal
 Vonalszám: 142
 Hossz: 98 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Maximális sebesség: 60 km/h
BSicon KBHFa.svg 0 Budapest-Nyugati pályaudvar
BSicon ABZgl+l.svg 3,5 Városligeti elágazás 2, 70, 71
BSicon AKRZu.svg M3-as autópálya
BSicon AKRZo.svg Thököly út
BSicon HST.svg 4,2 Zugló mh.
BSicon ABZrg.svg üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé
BSicon DST.svg 6,9 Kőbánya - Teher
BSicon ABZlf.svg elágazás a 80a és a 120a felé ("Királyvágány")
BSicon SBRÜCKE.svg 37-es villamos
BSicon KRZu.svg A 120a vonal hídja
BSicon HST.svg 7,9 Kőbánya alsó mh.
BSicon SKRZ-G2BUE.svg Kőér utca
BSicon ABZlg.svg elágazás a Budapest-Ferencvárosi pu. felé
BSicon ABZlg.svg üzemi vágány a 3-as metró Kőér utcai járműtelepe felé
BSicon SBHF.svg 10,6 Kőbánya-Kispest, a 3-as metró csatlakozási pontja
BSicon ABZlf.svg 100a
BSicon eABZrg.svg Egykori iparvágány a kispesti textilgyár felé
BSicon KRZ.svg 50-es villamos
BSicon SKRZ-G2BUE.svg Üllői út
BSicon BHF.svg 14 Kispest
BSicon eABZlg.svg Egykori iparvágány a volt Vörös Csillag Traktorgyár felé
BSicon eKRZ.svg egykori 51-es villamos
BSicon SBRÜCKE.svg Szentlőrinci út
BSicon eABZrg.svg Egykori iparvágány a Volán volt telepe felé
BSicon kABZgr.svg elágazás a Burma-vasút és a 150-es vonal felé
BSicon ekKRZxr.svg "Nagy Burma vasút" a 100a és a 150-es vonalak között
BSicon HST.svg 18 Pestszentimre felső
BSicon SKRZ-G2BUE.svg Nemes utca
BSicon BHF.svg 20 Pestszentimre
BSicon eGRENZE.svg Budapest / Pest megye
BSicon HST.svg 22 Gyál felső
BSicon BHF.svg 24 Gyál
BSicon ABZrf.svg Iparvágány a Flott-Trans Kft. gyáli központja felé
BSicon AKRZu.svg M0 autópálya
BSicon HST.svg 28 Felsőpakony
BSicon AKRZu.svg M5 autópálya
BSicon eABZlg.svg Egykori iparvágány az ócsai rakodótelep felé
BSicon BHF.svg 33 Ócsa
BSicon eABZlf.svg Egykori iparvágány az ócsai HM üzemanyagraktár felé
BSicon eHST.svg 36 Ócsai szőlők
BSicon eHST.svg 39 Inárcsi szőlőtelep
BSicon HST.svg 42 Inárcs-Kakucs
BSicon eABZlf.svg Egykori iparvágány az inárcsi HM-bázis felé
BSicon BHF.svg 48 Dabas
BSicon HST.svg 50 Gyón
BSicon HST.svg 55 Hernád
BSicon BHF.svg 60 Örkény
BSicon ABZlg.svg Iparvágány az örkénytábori katonai bázis felé
BSicon BHF.svg 64 Táborfalva
BSicon eGRENZE.svg Pest megye / Bács-Kiskun megye
BSicon HST.svg 68 Felsőlajos
BSicon BHF.svg 73 Lajosmizse
BSicon HST.svg 74 Lajosmizse alsó
BSicon BHF.svg 76 Klábertelep
BSicon HST.svg 78 Felsőméntelek
BSicon HST.svg 80 Méntelek
BSicon HST.svg 82 Alsóméntelek
BSicon eHST.svg 84 Nagynyír
BSicon eABZlg.svg Egykori Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal
BSicon BHF.svg 85 Hetényegyháza
BSicon ABZrg.svg Iparvágány a hetényegyházi HM olajraktárhoz
BSicon AKRZu.svg M5 autópálya
BSicon eHST.svg 86 Belsőnyír
BSicon HST.svg 88 Úrihegy
BSicon HST.svg 89 Miklóstelep
BSicon eHST.svg 90 Máriakápolna
BSicon eHST.svg 92 Széktó
BSicon BHF.svg 93 Kecskemét-Máriaváros
BSicon ABZlg.svg 152
BSicon BHF.svg 94 Kecskemét alsó
BSicon ABZlg.svg 140 / 146
BSicon KBHFe.svg 98 Kecskemét

A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal a MÁV 142-es számú, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Budapest-Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a LajosmizseKecskemét szakasz inkább a környező tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai 142-es vasútvonal két szakaszban épült. 1889. június 8-án nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal (a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt).[1][2] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével.

A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010. július 4-én napi két vonatpárral újraindult.[3]

A Kecskeméten épülő Mercedes gyár Just In Time (mindent épp időben) logisztikája mindig megbízható és pontos vasúti kiszolgálást igényel. Az autó- és nyersanyag valamint alkatrész szállító vonatok Cegléd felé a 140-es vonalon fognak közlekedni, de forgalmi zavar esetére szükséges egy kerülő útirány is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A terveknek megfelelően még 2011 nyarán megindult a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése.[4] A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá tették vonatkeresztezések lebonyolítására. A munkálatokat 2012 szeptemberére fejezték be. Ezzel a lépéssel csökkent a menetidő és a zavarérzékenység. Tervben van továbbá a legrosszabb állapotú KispestÓcsa szakasz rendbe tétele.

Pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.[5] Engedélyezett sebesség:

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik. Budapest és Lajosmizse között a hetvenes évek óta jellemzően MÁV M41-es dízelmozdonyok által továbbított ingavonatok közlekednek. Összeállításuk jelenleg 1 darab BDt 100-as sorozatú vezérlőkocsi, és 3 korszerűsített Bhv személykocsi. Az utóbbi években, a mozdonyos vonatok mellett, elsősorban a kisebb forgalmú délelőtti, hétvégi időszakban megjelentek a MÁV korszerű motorvonatai is. Eleinte, 2009-ig a 6341 sorozatú motorkocsik dolgoztak a vonalon, majd 2009. szeptembere óta a 6342 sorozatú motorkocsik továbbítanak számos vonatot. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. A 3-as metró 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Budapest-Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt, de 2008. december 14-től ismét az összes járat bemegy a Nyugatiba. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből. 2011. április 3-tól napi egy pár újraindult ebből a járatból, ezúttal a Nyugati-Dabas viszonylatban. 2012. december 9-től, a 2012/2013. évi menetrend bevezetésével óránkénti ütemes menetrend lépett érvénybe. A dabasi járat megszűnt, helyette egy új, Táborfalva-Kőbánya-Kispest viszonylatú vonat indult a reggeli órákban.

A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le.

A teherforgalom rendszeres, több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást. A vonal déli részéről Kecskemétre, az északi szakaszról pedig a Budapest-Ferencváros pályaudvarra továbbítják a teherszállítmányokat. A Kecskeméten és környékükön működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, a vonal északabbi szakaszán Lajosmizsén, Örkényen és Dabason fordulnak meg gyakran tehervagonok.

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.