Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-
vasútvonal

Lajosmizse állomás

Strecke der Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

Vonalszám:

142

Hossz:

98 km

Nyomtávolság:

1435 mm

Maximális sebesség:

60 km/h

Jelmagyarázat

	0	Budapest-Nyugati pályaudvar
	3,5	Városligeti elágazás 2, 70, 71
		M3-as autópálya
		Thököly út
	4,2	Zugló mh.
		üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé
	6,9	Kőbánya - Teher
		elágazás a 80a és a 120a felé ("Királyvágány")
		37-es villamos
		A 120a vonal hídja
	7,9	Kőbánya alsó mh.
		elágazás a Budapest-Ferencvárosi pu. felé
		üzemi vágány a 3-as metró Kőér utcai járműtelepe felé
	10,6	Kőbánya-Kispest, a 3-as metró csatlakozási pontja
		100a
		50-es villamos
		Üllői út
	14	Kispest
		egykori 51-es villamos
		Szentlőrinci út
		elágazás a Burma-vasút és a 150-es vonal felé
		"Nagy Burma vasút" a 100a és a 150-es vonalak között
	18	Pestszentimre felső
		Nemes utca
	20	Pestszentimre
		Budapest / Pest megye
	22	Gyál felső
	24	Gyál
		M0 autópálya
	28	Felsőpakony
		M5 autópálya
		Egykori iparvágány az ócsai rakodótelep felé
	33	Ócsa
		Egykori iparvágány az ócsai HM-bázis felé
	36	Ócsai szőlők
	39	Inárcsi szőlőtelep
	42	Inárcs-Kakucs
		Egykori iparvágány az inárcsi HM-bázis felé
	48	Dabas
	50	Gyón
	55	Hernád
	60	Örkény
		Iparvágány az örkénytábori katonai bázis felé
	64	Táborfalva
		Pest megye / Bács-Kiskun megye
	68	Felsőlajos
	73	Lajosmizse
	74	Lajosmizse alsó
	76	Klábertelep
	78	Felsőméntelek
	80	Méntelek
	82	Alsóméntelek
	84	Nagynyír
		Egykori Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal
	85	Hetényegyháza
		Iparvágány a hetényegyházi HM olajraktárhoz
		M5 autópálya
	86	Belsőnyír
	88	Úrihegy
	89	Miklóstelep
	93	Kecskemét-Máriaváros
		152
	94	Kecskemét alsó
		140 / 146
	98	Kecskemét

A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal a MÁV 142-es számú, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Budapest-Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a Lajosmizse–Kecskemét szakasz inkább a környező tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km.

[szerkesztés] Története

A mai 142-es vasútvonal két szakaszban épült. 1889. június 8-án nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal (a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt).^[1]^[2] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével.

A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010 július 4-én napi két vonatpárral újraindult.^[3]

A Kecskeméten épülő Mercedes gyár Just In Time (mindent épp időben) logisztikája mindig megbízható és pontos vasúti kiszolgálást igényel. Az autó- és nyersanyag valamint alkatrész szállító vonatok Cegléd felé a 140-es vonalon fognak közlekedni, de forgalmi zavar esetére szükséges egy kerülő útirány is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A terveknek megfelelően még 2011 nyarán megindult a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése.^[4] A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá teszik vonatkeresztezések lebonyolítására. Ezzel a lépéssel csökkenhet a menetidő és a zavarérzékenység. Tervben van továbbá a legrosszabb állapotú Kispest - Ócsa szakasz rendbe tétele.

[szerkesztés] Pálya

A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.^[5] Engedélyezett sebesség:

Kecskeméttől Dabasig 60 km/h,
Dabastól Kőbánya-Kispestig 40 km/h,
Kőbánya-Kispesttől Budapest-Nyugati pályaudvarig 80 km/h.

[szerkesztés] Forgalom

A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik. Budapest és Lajosmizse között a hetvenes évek óta jellemzően MÁV M41-es dízelmozdonyok által továbbított ingavonatok közlekednek. Összeállításuk jelenleg 1 darab BDt 100-as sorozatú vezérlőkocsi, és 3 korszerűsített Bhv személykocsi. Az utóbbi években, a mozdonyos vonatok mellett, elsősorban a kisebb forgalmú délelőtti, hétvégi időszakban megjelentek a MÁV korszerű motorvonatai is. Eleinte, 2009-ig a 6341 sorozatú motorkocsik dolgoztak a vonalon, majd 2009. szeptembere óta a 6342 sorozatú motorkocsik továbbítanak számos vonatot. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. A 3-as metró 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Budapest-Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt, de 2008. december 14-től ismét az összes járat bemegy a Nyugatiba. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből. 2011. április 3-tól napi egy pár újraindult ebből a járatból, ezúttal a Nyugati-Dabas viszonylatban.

A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le.

A teherforgalom rendszeres, több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást. A vonal déli részéről Kecskemétre, az északi szakaszról pedig a Budapest-Ferencváros pályaudvarra továbbítják a teherszállítmányokat. A Kecskeméten és környékükön működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, a vonal északabbi szakaszán Lajosmizsén, Örkényen és Dabason fordulnak meg gyakran tehervagonok.