Verseg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verseg
VersegPodmaniczky.jpg
A Podmaniczky-kastély télen
Verseg címere
Verseg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Aszódi
Kistérség Aszódi
Jogállás község
Polgármester Dr. Rácz János[1]
Irányítószám 2174
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 1369 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 44,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verseg (Magyarország)
Verseg
Verseg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 19° 33′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 19° 33′ 02″
Verseg (Pest megye)
Verseg
Verseg
Pozíció Pest megye térképén
Verseg weboldala

Verseg község Pest megyében, az aszódi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aszódtól északkeletre fekvő, mezőgazdasági jellegű település; az Aszódot Kállóval összekötő közúton érhető el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseg (Versend) Árpád-kori település a Cserhátalján. Nevét 1290-ben említette először oklevél Wrsegh néven, ide való nemesek budai szőlejéről szólva.

A Szent Miklós tiszteletére szentelt templom köré épül falu nevét 1335-ben Wrseg, Wrsegh, 1386-ban Wersegd alakban írták.

Verseg 1461–1658 között a Versegdi család birtoka volt. 1559-ben már a török hódoltsághoz és a pesti náhijéhez tartozott. Az ez évi adólajstromban a budai liva községei között 46 adóköteles házzal szerepelt.

1695-ben a báró Podmaniczky család birtoka volt. Az 1715-ös összeíráskor 19, 1720-ban 33 adóköteles magyar háztartást írtak össze itt. Az 1754. évi vármegyei nenesi összeírás Kákonyi József birtokaként említette. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 38 másodosztályu úrbértelket vettek itt fel; ekkor a Majthényi és a báró Podmaniczky családoké volt, 1848 körül pedig báró Podmaniczky László és Károly, továbbá a Majthényi család, 1876-ban báró Podmaniczky Géza és Levente, Majthényi Ignácz, Fáy Béla és a Karpeles testvérek voltak itt birtokosok. A 20. század elején báró Podmaniczky Géza és Levente, báró Radvánszky Albert, Majthényi Károly, Lengyel Jenő, báró Hatvany-Deutsch Sándor és József, özvegy Brüll Gézáné, Csepei Zoltán Béla dr. voltak a település legnagyobb birtokosai.

A 18–19. században a két fő birtokos a Majthényi és a Podmaniczky család lett.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye aszódi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910-ben 2347 lakosából 2330 magyar volt; 2115 római katolikus, 137 evangélikus, 58 izraelita;
  • 1990-ben 1414 lakosa;
  • 2001-ben 1428 lakosa volt.

A 20. század elejének adatai szerint ide tartozott még Fenyőharaszt, Kerekharaszt, Kiskartal, Mindszent és Varsánypuszta és a következő lakott helyek is: Szarkás, Károlyhalma, mely előbb Majthényi tanya néven volt ismert, Gazos, Zoltánmajor, (azelőtt Fáytanyának nevezték), Bertamajor, Vörösmajor és Mindszent-major.

Kiskartal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiskartal puszta mint nemesi birtok Kartal határában feküdt és csak közigazgatásilag tartozott Verseghez. Érdekesség még, hogy Kiskartal 1450 körül és azelőtt is több országgyűlés színhelye volt. Itt Kiskartal pusztán állt báró Podmaniczky Géza kastélya, melynek emeleti részében 27.667 kötetes katalogizált híres könyvtár volt, több unikum, ősnyomtatvány, incunnabulum stb. is megtalálható volt itt.

A kastély parkjában állt a kiskartali ismert csillagvizsgáló tornya és itt volt a báró telivér ménese is, mely több versenydíjat is nyert.

A Kiskartalhoz tartozó Tatárdomb nevű dűlő a tatárjárás vagy a törökdúlás emlékét tartja fenn.

Fenyőharaszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fenyőharaszt pusztán állt báró Podmaniczky Levente kastélya, mely 1868-ban épült. A kastélyban 1000 kötet körüli könyvtár, érdekes, régi fegyvergyűjtemény, kb. 500 db. angol, francia, német és németalföldi régi acélmetszet is volt; közöttük színesek és magyar vonatkozásúak is és szép Alt-Wien-gyűjteménye is volt.

Itt állt a Majthényi-féle kúria régi épülete is, melynek építési ideje ismeretlen. A római katolikus templom 1673-ban már fennállt, de az anyakönyvek csak 1714-ben kezdődnek.

Varsánypuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varsánypuszta a 19. század elején a báró Podmaniczky család birtoka volt.

Kerekharaszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részben itt, Kerekharaszt pusztánál folyt le a hatvani csata, mely Görgey győzelmével végződött.


Szent Miklós templom

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Podmaniczky-kastély légifotója
  • A falumúzeumot (nyitva április 1-jétől október 31-ig) 1974-ben alapította Marton Pálné Homok Erzsébet Versegen élő népi író. A régi lakóházból kialakított kiállítás a paraszti élet eszközeit, tárgyait és a helyi népviseletet mutatja be.
  • A Szent Miklósról nevezett egyhajós római katolikus templomot a 13. században emelték, a 15. században gótikus stílusban átépítették. Alham Károly püspök 1741-ben bővítette, ekkor kapta mostani, csehboltozatos, román és gótikus részleteket is tartalmazó barokk arculatát. A 19. század második felében még egyszer átalakították. A díszítmények között a Báthori-család címere is szerepel. Harangját 1674-ben öntötték. A díszes barokk szószék 1742-ben készült.
  • A Zoltán-kúria klasszicista portikusza (19. század első fele).
  • Kastélyszálló 13 hektáros ősparkkal. A klasszicizáló kastélyt a községhez tartozó Fenyőharaszt pusztán 1868-ban báró Podmaniczky Levente építette.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Verseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]