Verőce (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verőce
Verőce címere
Verőce címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szobi
Kistérség Váci
Jogállás község
Polgármester Bethlen Farkas[1]
Irányítószám 2621
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 3643 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 178,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verőce  (Magyarország)
Verőce
Verőce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″
Verőce  (Pest megye)
Verőce
Verőce
Pozíció Pest megye térképén
Verőce weboldala

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a 12. számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és vízi úton is. Verőcén két vasútvonal is áthalad, ezek közül a 70. számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, és a Vác-Balassagyarmat közti 75. sz. vonal.

Egyéb belterületei:

  • Eresztvény
  • Káposztás
  • Magyarkút

Külterületi településrészei:

  • Aranyoskút
  • Borbélyhegy
  • Dunamező
  • Fehérhegy
  • Fenyvesdűlő
  • Lósivölgy
  • Magyarmál
  • Szélesrét[3]: Verőce északkeleti külterülete, melynek völgyében a Gingli patak folyik. Az erdeiben őzek és szarvasok élnek, valamint igen sok a vaddisznó. Védett állat a lábatlan gyík, melynek kék pöttyei igen jellegzetesek. A madarak énekét csak a piros kisvasút zakatolása zavarja meg néha. Harkályok, fakopácsok, cinkék, rigók énekétől hangos a völgy. Itt vezet egy földút, ami Verőcét Magyarkúttal összeköti. Egyre többen költöznek ki a környékre a város zajától menekülve a nyugalomba. Sajnos igen sok ezen a környéken a betöréses lopások száma a nyaralók kárára.[forrás?]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint Verőce neve kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verőce és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. Verőcén a Duna parton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából.

A településnek az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt.

A török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult Verőce sorsa is, minek következtében lakossága megritkult.

A hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá a községet.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád vármegye Nógrádi járásából Pest megyébe. 1965-ben változtatták Nógrádverőcéról Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.[4]

Grandpierre Attila a Magyar Sziget nagyszínpadán - 2006

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Verőce. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  4. Verőcemaros története (magyar nyelven). A Magyar Köztársaság helységnévtára. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  5. Rádiómúzeum
  6. Öreg rádiók kiállítása

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verőce (Magyarország) témájú médiaállományokat.