Verőce (Magyarország)

Verőce
Verőce címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Váci
Jogállás	község
Polgármester	Bethlen Farkas
Irányítószám	2621
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	3680 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	178,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verőce Pozíció Magyarország térképén
Verőce Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 49′ 59,99″, k. h. 19° 1′ 59,99″47.8333305556, 19.0333305556
Verőce weboldala

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest megyében, a Váci kistérségben.

Földrajz

Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a 12. számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és vízi úton is. Verőcén két vasútvonal is áthalad, ezek közül a 70. számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, és a Vác-Balassagyarmat közti 75. sz. vonal.

Egyéb belterületei:

• Eresztvény
• Káposztás
• Magyarkút

Külterületi településrészei:

• Aranyoskút
• Borbélyhegy
• Dunamező
• Fehérhegy
• Fenyvesdűlő
• Lósivölgy
• Magyarmál
• Szélesrét: Verőce északkeleti külterülete, melynek völgyében a Gingli patak folyik. Az erdeiben őzek és szarvasok élnek, valamint igen sok a vaddisznó. Védett állat a lábatlan gyík, melynek kék pöttyei igen jellegzetesek. A madarak énekét csak a piros kisvasút zakatolása zavarja meg néha. Harkályok, fakopácsok, cinkék, rigók énekétől hangos a völgy. Itt vezet egy földút, ami Verőcét Magyarkúttal összeköti. Egyre többen költöznek ki a környékre a város zajától menekülve a nyugalomba. Sajnos igen sok ezen a környéken a betöréses lopások száma a nyaralók kárára.^[forrás?]

Nevének eredete

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint Verőce neve kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény.

Történelem

Verőce és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. Verőcén a Duna parton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából.

A településnek az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt.

A török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult Verőce sorsa is, minek következtében lakossága megritkult.

A hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá a községet.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád megyéből Pest megyébe. 1965-ben lett Verőce a település neve. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.

Grandpierre Attila a Magyar Sziget nagyszínpadán - 2006

Nevezetességei

• Barokk stílusú katolikus templom (1736-ban épült)
• Református templom (1785-ben épült copf stílusban)
• Migazzi-kastély – Migazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766-1774), amelyet a váci székesegyház és a váci diadalív építésze, a Bécsből érkezett olasz származású Isidore Canevale tervezett, amely ma átalakított formában látható.
• Gorka Géza Kerámiamúzeum
• A település bejáratánál látható az „Életfa”
• A település elejétől könnyed sétára nyílik lehetőségünk a Duna vonalát követve a parton. A partot már a kezdetektől fogva magas támfallal védték a Duna szeszélyétől. Lehetőség nyílik egy kis csónakázásra, vagy akár a szembe partra is átevezhetünk egy szabadtüzű, általunk fogott halpaprikásra is.
• Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja
• Duna-parti támfal Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján
• Rádiómúzeum, mely a rádiózás kezdetétől a rendszerváltásig gyártott több mint 110 öreg, elektroncsöves rádiót, orsós magnetofont, gramofont, lemezjátszót, valamint mérőműszert mutat be, köztük több érdekes, egyedi darabot is. A gyűjtemény Perneky Sándor magángyűjteménye.