Felsőpakony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Felsőpagony.
Nem tévesztendő össze a következővel: Felsőpatony.
Felsőpakony
Felsőpakony címere
Felsőpakony címere		 Felsőpakony zászlaja
Felsőpakony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGyáli
Jogállásnagyközség
PolgármesterNagy János (Fidesz)[1]
Irányítószám2363
Körzethívószám29
Testvértelepülései
Lista
Rév
Népesség
Teljes népesség3775 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség219,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″
Felsőpakony (Pest vármegye)
Felsőpakony
Felsőpakony
Pozíció Pest vármegye térképén
Felsőpakony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpakony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőpakony egy nagyközség Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban található. Kedvező infrastrukturális kapcsolatokkal rendelkező település.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye középső részén, Budapest közigazgatási határától délkeletre 5 kilométerre található a Pesti-síkságon. Fekvése, földrajzi elhelyezkedése infrastrukturális szempontból kedvező, hiszen az M5-ös autópálya és a M0-s autóút kereszteződésének közelében fekszik. Jelentős előnyt jelent az innen néhány kilométerre fekvő Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége is, amely néhány perc alatt megközelíthető az M0-s autóút által. A község a repülőtér légi folyosójától távol esik.

Megközelítése[szerkesztés]

Felsőpakony közúton két irányból közelíthető meg: vagy Gyál, illetve az M0 Gyál–Pestszentimre-csomópontja, vagy Ócsa, illetve az M5-ös Ócsa–Üllő-csomópontja felől. Az előbbi irányból közvetlenül a 4601-es út vezet a településre, utóbbi megközelítési útvonal esetén a 4603-as úton kell elhaladni a 4601-es keresztezéséig, majd ott rátérni az utóbbi útra. A település lakott területét ez az út is elkerüli, a községbe csak a 46 303-as számú mellékút vezet be. Felsőpakony területén állami közútnak számít még a helyi ipari parkba bevezető 46 101-es számú mellékút is.

Vasúton a település a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Felsőpakony megállóhely.

Története[szerkesztés]

Felsőpakony területe már az i. sz. 1. századtól kezdődően lakott hely volt, ekkor a szarmaták szállták meg és népesítették be a vidéket. Erről az 1932-ben feltárt sír tanúskodik, majd ezt támasztják alá az 1950-es, 1960-as években és napjainkban is folyó ásatások. A feltárások során a 10-11. század magyarságára jellemző leletek kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy a területet az Árpád kortól a magyarok népesítették be. A településre utaló első írásos emlék az 1264-ben IV. Béla király Csuti Premontrei rendháznak adományozott birtok határleírásban szerepel előbb, mint „Pukun”, majd mint „Pakon” néven. Az ásatások szerint a 13-14. századtól egy templom állt a Paphegy nevű dombon, ami mellett a település temetője volt megtalálható. Az Anjou kortól a település már népes köznemesi falunak számít, a területét birtokló Pakonyi család a módosabb nemesek közé tartozott és közülük 1341-től 1453-ig hármat is megválasztottak Pest vármegye szolgabírájává. Pakonyi Domonkos szolgálatai fejében Zsigmond királytól 1417-ben erődítési illetve pallosjogot kapott. Az utóbbi azt jelentette, hogy a birtoka határain belül elfogott gonosztevőket saját maga megcsonkíthatta vagy kivégeztethette, ez egyébként a megye joga lett volna. A falu a törökdúláskor, a Budát is végleg elfoglaló török hadjárat idején teljesen elpusztult. A település neve 1704-ben tűnik fel újra, mint a Rákóczi-szabadságharc egyik ütközetének a helye, ekkor már Felsőpakonyként van említve. Azt követően a település és környéke előbb a Ráday, majd pedig a Degenfeld grófok tulajdonába került. A benépesülés későn indult, hiszen a 2700 holdas Degenfeld uralom még 1895-ben is csak 35 állandó munkást alkalmazott, így az összes lakosság lélekszáma ekkor mintegy 200 főre tehető, de még 1920-ban is csak 261 főt számláltak. Az 1938-ban végrehajtott parcellázások után - mely során 810 telek lett kialakítva - 1941-ben 657 főre, 1949-ben 663 főre, majd 1960-ban 789 főre emelkedett a lakosok száma. Gyál Nagyközségi Tanács társközségévé szervezték 1970-ben, és 1990-ben nyerte vissza a település önállóságát, ekkor a lakosság 2271 főt számlált.

Önkormányzat[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Sztancs János független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Matusekné Dimov Éva független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Sztancs János független[8]
2014–2019 Nagy János Fidesz-KDNP[9]
2019-től Fidesz[1]

Önkormányzati választások eredményei[szerkesztés]

2019[szerkesztés]

A polgármester-választás eredménye[1]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Nagy János Fidesz 962 72,99%
Papp Norbert Független 356 27,01%
Összesen 1318 100%

2024[szerkesztés]

A polgármester-választás eredménye
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Nagy János Fidesz — —
Papp Norbert Független — —
Popelyák Krisztina Független — —
Összesen — —

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3324
3320
3536
3661
3809
3730
3775
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 11,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 21,7% (35,3% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 10,9% református, 1,2% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[11]

Sportélete[szerkesztés]

A város labdarúgó csapata a Felsőpakonyi KSE, amelyet 1968-ban alapították. A csapat színei a kék-sárga, története során a megye I-es bajnokságnál magasabb osztályban még nem játszott, viszont több névváltoztatáson átesett (Felsőpakony SK, Felsőpakony KSE).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község határában régészeti (avar kori) leletek.

Jelene[szerkesztés]

Az elmúlt években 3 ipari övezet került kialakításra a község határában, és hamarosan megtelepedtek az első cégek. Az iparűzési adó mértéke 1,5%, mely a környék településeit figyelembe véve a legalacsonyabb. A környező településeken mindenütt a 2%-os maximum iparűzési adó jellemző. 20 éve önálló település, lélekszáma folyamatosan növekszik, mely 2009 decemberében 3400 fő volt. Családi házas lakóövezet. A település közigazgatási területének 47%-át adó erdő nyugalmat, friss levegőt biztosít, ami ideális a családi környezethez, munkához, pihenéshez. A település lakói barátságosak, segítőkészek. A község lakói főképpen római katolikusok és reformátusok. Az egészségügy területén az alapszintű ellátások biztosítottak. Lehetősség van kulturális, oktatási és sport tevékenységek lebonyolítására, programok szervezésére esztétikus környezetben. A lakosság és a település közbiztonságáról a szervezett polgárőrség gondoskodik. Felsőpakony a rendőrségi statisztika szerint a legbiztonságosabb település a vármegyében.

A községben sikeres non-profit civilszervezetek működnek, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak az igényes környezet kialakításához. A község a közművesítés és infrastruktúra szempontjából Pest vármegye egyik legfejlettebb települése, ahol minden út, aszfaltburkolattal ellátott, és az utak mellett csapadékvíz-elvezető árkok is kialakításra kerültek. Alapfokú intézményrendszerrel ellátott a település: általános iskola, óvoda, közösségi ház, könyvtár, posta, takarék szövetkezet. Boltok, üzletek a település szokásos hétköznapi igényeit elégítik ki. A szolgáltatások terén fejleszthető. Vállalkozások típusai változatosak. A falu ipari zónával rendelkezik.

Képgaléria[szerkesztés]

  • Felsőpakony katolikus temploma
    Felsőpakony katolikus temploma
  • Református templom
    Református templom
  • Bölcsőde
    Bölcsőde
  • A község bevezető útja a 4601-es út felől
    A község bevezető útja a 4601-es út felől

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  6. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  9. ↑ Felsőpakony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. ↑ Felsőpakony Helységnévtár
  11. ↑ Felsőpakony Helységnévtár
  12. ↑ magyarfutball.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőpakony&oldid=27073899”