Felsőpatony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőpatony (Horná Potôň)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1246/1255
Polgármester Sidó Tivadar
Irányítószám 930 36
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1961 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőpatony (Szlovákia)
Felsőpatony
Felsőpatony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 25″, k. h. 17° 29′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 25″, k. h. 17° 29′ 19″
Felsőpatony weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőpatony (szlovákul Horná Potôň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. 1940-ben jött létre Benkepatony és Lögérpatony részekből. 1960-ban hozzácsatolták Csécsénypatonyt is. 2003-ban Patonyrét önállósult belőle.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaszerdahelytől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1246-ban Villa Pothun néven említik először. 1435-ben Felsew Pathon alakban bukkan fel. Ezek az első említések nem biztos, hogy a mai Felsőpatonyt jelentik. Lehet, hogy több Patony nevű falu gyűjtőneve volt. Lögérpatony mint önálló falu 1542-ben fordul elő először Leuger Pathon alakban. 1553-ban Leger Pathon néven említik.

Vályi András szerint "Lögér Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy 35Uraság, lakosai katolikusok, és kevés reformátusok, fekszik Szent Mihályfától nem meszsze, Elő Patonyhoz is közel, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot terem leginkább, réttye, legelője elég van, piatza Somorján, határját a’ Duna mossa, szigettye is van."[2]

"Benke Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Löger Patony, és Csécsény Patonyhoz is közel, határja 2 nyomásbéli, ’s leginkább tiszta rozsot terem, réttye, legelője van, piatza Somorján, a’ Duna mossa határját, szigettye is vagyon."[2]

"Csécsén Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sz. Mihályfához közel, és Benke Patonyhoz is, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot leginkább terem, kukoritzát középszerűen, legelője, réttye elég van, erdeje nints, piatza Somorján, határját mossa Duna vize."[2]

Fényes Elek szerint "Patony (Lőger), magyar falu, Poson vmegyében: 343 kath., 25 ref. lak. Mind a hat Patony N.-Légh és Szerdahely között fekszik a Pestre vivő országutban. Határjuk egész a Kis-Dunáig kiterjed. Legelőjök, rétjök bőven, de száraz természetüek, azért kevés de igen jó szénát adnak. Lakosai vagyonosok, szép szarvasmarhákat tenyésztenek; és hizlalnak; csikókat nevelnek. Förge és Elő-Patonyt N.-Léghi földesurak birják, a többi Patony pedig a Pálffy senioratushoz, vagy a posoni várkapitánysághoz tartozik."[3]

"Patony (Benke), magyar falu, Poson vgyében: 235 kath., 120 ref., 1 zsidó lak., ref. filial. szentegyházzal." [3] "Patony (Csécsény), magyar falu, Poson vgyében: 228 kath., 65 ref., 1 zsidó lak." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. 1940-ben Lögérpatonyt és Benkepatonyt egyesítették, ettől kezdve szerepel a település Felsőpatony néven. 1960-ban Csécsénypatonyt is hozzácsatolták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 450, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1961 lakosából 1531 magyar és 398 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpatony témájú médiaállományokat.