Pócsmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pócsmegyer
Pócsmegyer church.JPG
Református templom
Pócsmegyer címere
Pócsmegyer címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szentendrei
Kistérség Szentendrei
Jogállás község
Polgármester Németh Miklós[1]
Irányítószám 2017
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 1919 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 140,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pócsmegyer  (Magyarország)
Pócsmegyer
Pócsmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 01″, k. h. 19° 06′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 01″, k. h. 19° 06′ 17″
Pócsmegyer  (Pest megye)
Pócsmegyer
Pócsmegyer
Pozíció Pest megye térképén

Pócsmegyer község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település, üdülőövezete Surány.

Legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pócsmegyer már az Árpád-korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évezreden át magyar anyanyelvű volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-től a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el.

A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban megnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" című 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szőlőhegyeik…".

1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret.

A község a 20. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.

Pócsmegyer légifotója

Címerleírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes (barna, ezüst) színű taligás eke fordul kerékkel, csoroszlyával, ekevassal jobbra, szarvával balra. Felette álló helyzetben természetes színű kasza és cséphadaró keresztezi egymást a hasítás vonalában, közöttük a pajzsfőben nyolcágú arany csillag lebeg. A pajzsot egyszerű, keskeny vörös kartus szegélyezi.

A pajzsfő felett 12-szer hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „PÓCSMEGYER” felirat olvasható, a szalag mindkét oldalon a pajzstalp vonaláig csüng. A pajzs alatt 8-szor hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „SURÁNY” felirat, előtte-utána egy-egy díszpont látható.

A címer erre utaló motívumai érzékeltetik az itt nagy múltú mezőgazdálkodás tiszteletét, az arany csillag az elődök és az utódok töretlenül fennmaradt vallásos hitét (református) jelzi.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pócsmegyer műemlékei:

  • református templom barokk stílusban épült 1788.-ban,
  • Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).
  • Pázsit Tófürdő Közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség van.
  • Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Magyarország HUN Tahitótfalu COA.jpg Tahitótfalu 5 km Magyarország HUN Sződliget COA.jpg Sződliget 4 km Héraldique meuble compas.svg
Magyarország HUN Leányfalu COA.jpg Leányfalu 1 km,
Tahitótfalun keresztül 11 km

Észak
Nyugat  Magyarország HUN Pócsmegyer COA.jpg Pócsmegyer Térkép  Kelet
Dél

a Duna főága 2 km
Magyarország HUN Szentendre COA.svg Szentendre 6 km,
Tahitótfalun keresztül 16 km
Magyarország HUN Szigetmonostor COA.jpg Szigetmonostor 5 km Magyarország HUN Göd COA.jpg Göd 4 km