Pócsmegyer

Pócsmegyer
Református templom
Pócsmegyer címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Szentendrei
Jogállás	község
Polgármester	Németh Miklós
Irányítószám	2017
Körzethívószám	26
Népesség
Teljes népesség	1838 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	140,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pócsmegyer Pozíció Magyarország térképén
Pócsmegyer Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,71697°, k. h. 19,10473°47.71697, 19.10473

Pócsmegyer község Pest megyében, a Szentendrei kistérségben.

Fekvése

Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település, üdülőövezete Surány.

Legközelebbi települések

• Szigetmonostor, Tahitótfalu.

Története

Pócsmegyer már az Árpád-korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évezreden át magyar anyanyelvű volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-től a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el.

A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban megnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" című 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szőlőhegyeik…".

1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret.

A község a 20. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.

Pócsmegyer légifotója

Címerleírás

Álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes (barna, ezüst) színű taligás eke fordul kerékkel, csoroszlyával, ekevassal jobbra, szarvával balra. Felette álló helyzetben természetes színű kasza és cséphadaró keresztezi egymást a hasítás vonalában, közöttük a pajzsfőben nyolcágú arany csillag lebeg. A pajzsot egyszerű, keskeny vörös kartus szegélyezi.

A pajzsfő felett 12-szer hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „PÓCSMEGYER” felirat olvasható, a szalag mindkét oldalon a pajzstalp vonaláig csüng. A pajzs alatt 8-szor hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „SURÁNY” felirat, előtte-utána egy-egy díszpont látható.

A címer erre utaló motívumai érzékeltetik az itt nagy múltú mezőgazdálkodás tiszteletét, az arany csillag az elődök és az utódok töretlenül fennmaradt vallásos hitét (református) jelzi.

Nevezetességei

Pócsmegyer műemlékei:

• református templom barokk stílusban épült 1788.-ban,
• Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).
• Pázsit Tófürdő Közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség van.
• Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.

Híres emberek

• Itt született 1950. szeptember 14-én Bruzsenyák Ilona Európa-bajnok atléta.

Külső hivatkozások

• Pócsmegyer Önkormányzatának honlapja
• Pócsmegyer az utazom.com honlapján
• Légifotók Pócsmegyerről
• Pócsmegyer a www.utikonyvem.hu oldalon