Vácduka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vácduka
Vácduka címere
Vácduka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Kistérség Váci
Jogállás község
Polgármester Vágó Sándor[1]
Irányítószám 2167
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 1400 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 158,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vácduka (Magyarország)
Vácduka
Vácduka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 48″, k. h. 19° 12′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 48″, k. h. 19° 12′ 36″
Vácduka (Pest megye)
Vácduka
Vácduka
Pozíció Pest megye térképén
Vácduka weboldala

Vácduka község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pest megyében, az Alföld egyik öblözetének tekinthető Veresegyházi medencében fekszik, Váctól 7 km-re DK-re

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vácduka Árpád-kori település. Nevét (Duka formában) 1295-ben említették először, ekkor adta el a Záh nemzetségbeli Zaah fia Mihály az itteni birtokát a Rátót nemzetséghez tartozó István fia Kokas mesternek, hatvan márkáért.

1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor a váci egyházmegye szolnoki főesperességi kerületéhez tartozott, melynek „Tuca” nevű plébániáját egyes történészek Dukával azonosítják.

1334-ben Péter fia László dukai birtokrészét leányának adta azzal, hogy az elzálogosított birtokrészt is kiváltja. A török hódoltság alatt a defterben1559-ben – Dutka néven 9 házzal adózott, majd 1627-1628-ban Alsó-Duka 10, Felső-Duka pedig 4 ház után adózott a budai szandzsákban. Ugyanakkor a püspöki tizedjegyzékből hiányzik, illetve csak Pongrácz püspök 1676. évi tized árenda jegyzékében található: Duka, mely Csörög közelében a Duna lábánál Vác fölött van, elhagyott. Így pusztulását a hosszú hadjárat rovására kell írni, ha később volt is néha néhány lakosa.

Az 1728. évi országos összeírás azt jegyzi meg, hogy egy éve kezdett benépesedni svábokkal, akik azonban majdnem mind koldusok. Később a szlovák betelepülők megváltoztatták nemzetiségi jellegét, és az 1773. évi lexikonban már „slavica”, akik azonban teljesen elmagyarosodtak.

1736-ig a Grassalkovich család birtokolta, majd eladták Rudnyánszky Józsefnek. A település 1789-ből való pecsétnyomója a 20. század elején még ismert volt.

1848-ban Forray Andrásnéhoz (született Brunszvik Júlia) került a birtok, majd a 19. század végén Latinovits Albinhoz. 1945-ig a Serényi családhoz tartozott.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 647 lakosából 614 magyar, 32 szlovák volt. Ebből 617 római katolikus, 7 református, 17 evangélikus volt.

Templomának története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi temploma a Canonica Visitatio szerint 1738-ban vagy 1739-ben épült. Építtetője Rudnyánszky József földesúr. 1825-ben renoválták, 2005-2006-ban EU-támogatással, helyi vállalkozók segítségével ismét felújították.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastély
  • Barokk templom: egyhajós középtornyos barokk műemlék templom boltozott szentéllyel, két haranggal.

Védőszentjét, Szent Annát ábrázoló főoltárképe 18. századi kvalitásos művészi alkotás. A templom cibóriuma rokokó munka. Kiváló művészi alkotású úrmutatója és kelyhe szintén a 18. századból származik. A szentélytől jobbra Rudnyánszky Natalis klasszicista síremléke látható.

  • Kastély (kúria): 18. században épült, barokk eredetű, majd klasszicista stílusban átépített U-alaprajzú kúria.

1856-tól itt élt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítója. 1957-től nevelőotthon, 2004-ben magántulajdonba kerülve felújították.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vácduka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]