Tápiószecső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószecső
Tápiószecső címere
Tápiószecső címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Nagykátai
Jogállás nagyközség
Polgármester Bata József (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző dr. Baráth Krisztina
Irányítószám 2251
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 6175 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 167,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápiószecső  (Magyarország)
Tápiószecső
Tápiószecső
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 04″, k. h. 19° 35′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 04″, k. h. 19° 35′ 44″
Tápiószecső  (Pest megye)
Tápiószecső
Tápiószecső
Pozíció Pest megye térképén
Tápiószecső weboldala

Tápiószecső nagyközség Pest megyében, a Nagykátai kistérségben található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápiószecső Pest megyében, Budapesttől kb. 50 km-re található. Az Alföldön található, közel a Gödöllői-dombsághoz. A Tápió-Galga-Zagyva vidéken, kistérség szerint a Tápió-vidéken.


Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tápiószecső a 120a számú Budapest-Nagykáta-Újszász-Szolnok elővárosi vasútvonalon, valamint menetrend szerint közlekedő autóbusszal is megközelíthető.
  • 1995-ben 1362 hektár az erdők összterülete. Ez 2007-ig alig módosult.

Tápiószecső központján halad át a 31-es számú főútvonal, továbbá több útvonalon is megközelíthető a falu.

  • A nagyközség legrégebb óta fennálló épülete a Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt Római Katolikus Templom, és a hozzá kapcsolódó parókia, 1790-ből. Látnivaló a Magdolna-telepen található Hevesy-kastély.
  • A falu természetvédelmi értékei az Alsó - és Felső Tápió, a vasútállomás szomszédságában lévő horgásztó, az ipari hasznosítású halastórendszer, valamint a közelmúltban kialakított horgásztó és szabadidő komplexum.
  • A településen szinte teljes a villany-, gáz-, telefon-, vezetékes és vezeték nélküli internet; kábel televízió-, és vízhálózat kiépítettsége, az utak csak részben pormentesek. Tart a kiépítése és jelenleg a tervezése a szennyvíz és csapadékvíz elvezető csatornarendszernek.
  • 2007 végén a hulladékkezelést a helyi hulladéklerakóban oldotta meg a falu önkormányzata, 2008-tól pedig a nagyközség a ceglédi központú térségi rendszerhez tartozik.
  • Az alapszintű lakossági szolgáltatások elérhetőek a településen. A betegellátás két felnőtt háziorvosi körzetben, egy gyermek háziorvosi körzetben, valamint fogászati ellátás történik.
  • A gyermekek oktatása, nevelése két óvodai körzetben, 2-2 tagóvodával, oktatása általános - és alapfokú művészeti iskola keretében biztosítja a település. Az idősek számára az Idősek Klubja, továbbá igénybe vehető házi segítségnyújtás.
  • A közművelődést három intézmény szolgálja, a Damjanich Művelődési Ház, a Helyőrségi Művelődési Központ, és a Nagyközségi Könyvtár. A művelődési ház által szervezett programokra - rendezvényekre Pest Megye minden szegletéből érkeznek fellépő csoportok. A programok között kiemelkedő a három napos "Pünkösdi sokadalom" rendezvénysorozat.
  • A művelődési ház otthonául szolgál az országszerte ismert Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttesnek és Menyecskekoszorúnak. A ház pincéjében kialakításra került a helytörténeti kiállítás, mely Pincemúzeum néven nézhető meg.
  • Nagy számban működnek önszerveződő közösségi, civil szervezetek, továbbá művészeti csoportok.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápiószecső éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A napsütéses órák száma 2000 óra alatt. Középhőmérséklete 10°C. Csapadék közel 600 mm. Uralkodó szélirány északnyugati.


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápiószecső nagyközség a honfoglalás óta fennálló település. Ősi birtok, amely a Kartal nemzetségé volt. Réz- és bronzeszközök maradtak fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy laktak már emberek a honfoglalás előtti időkben is Tápiószecső területén.

IV. Béla uralkodásának idejéből maradt fenn az első okleveles említés 1264-ből, miszerint bűneik miatt elvették Uza fiaitól a települést, majd azt eladományozta a margitszigeti apácáknak. 1271-ben a falu egy Péter nevű birtokoshoz került, aki végrendeletében az apácákra hagyta, így visszakerült a falu a margitszigetiekhez. Az 1200-as évek végén Uza unokája, Bertalan, érvénytelenítette az oklevelet az apácák kérésére. Így visszakerült a Kartal nemzetséghez a település. 1300-as évek folyamán Chyko nevű család birtokolta Szecsőt.

Chyko család a Pető családdal többször is pereskedett a faluért, utolsó alkalommal 1399-ben. Később a Chyko család eladta Perényi Péter fiainak. Ezzel Kartal nemzetség nem birtokolta tovább a falut. Ezután Lábatlani Gergelyhez került, majd Bátori István 16 000 forintért megvette tőle a falut. 1427-ben a faluban országos vásár volt, majd 1472-ben egy oklevél oppidiumnak nevezi, vagyis mezővárosnak.

A török megszállása alatt Tápiószecsőt nem érte jelentősebb pusztulás, mint ahogy az egész régiót sem. 1546-ban a Tápió folyó felső folyásánál lévő településeken nagyon sok káposzta termett, így Szecsőn is. Valamint a juhok száma csekély volt. 1559-ben khász birtok lett. Jövedelme ekkor 9324 akcse. Szecső ekkori neve Szekcsuj volt, birtokosa Szülejmán tezkere emin ziamet.

Az 1600-as évek elején a település lakhatatlanná vált a háborús pusztítások következtében. A plébánia egy adat szerint fennállt. 1698-ban kezdték meg az anyakönyvi bejegyzéseket. 1600 végén már két malom működött a faluban, így újjáéledt a falu. Ekkoriban már hetente volt piac, és működött már egy mészárszék is.

A Rákóczi-szabadságharcban 28 fő részt vett. 1754-ben Grassalkovich Antal és Esterházy Pál birtoka volt a falu.

A római katolikus templom a 17. század óta maradt fenn. 1741-ben átalakították. 60 évvel később újraöntötték a harangot, majd oltárképet festették, 15 év múlva a tetőszerkezet javították meg. 1877-ben pedig az egész templom felújításra került.

1865-ben Bárdy István jegyző szerint a falu a kecskeméti térségben helyezkedik el, a Szentkirályi erdőhöz közel. Ez az erdő elvileg menedéket nyújtott a tatárjárás idejében.

1880 körül építették meg a Budapest - Nagykáta - Szolnok vasútvonalat, ez hatalmas változásokat hozott meg a falu életében. Ezáltal új munkalehetőségek adódtak a tápiószecsői lakosok számára.

1800-as évek végén a legnagyobb birtokos Hevesy Lajosné Scholzberger Jenni volt. Ekkor több tanyaközpont épült meg, Magdolna-telep. Itt épült fel a Hevesy-kastély.

1895 és 1935 között a művelési ágon nem történt sok változás, viszont szőlőművelés aránya megkétszereződött.

Az első világháborúban 450 fő részt vett, ebből 63 fő hősi halált halt. Róluk egy szobor emlékezik meg, nevükkel ellátva, amely a templomnál található.

1920 a következő egyesületek, szövetkezetek működtek:

  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Levente Egyesület
  • Polgári Lövészegyesület
  • Gazdakör
  • Hitelszövetkezet és Hangya Szövetkezet

Továbbá dolgozott:

  • 3 asztalos
  • 2 ács
  • 1 bognár
  • 1 borbély
  • 6 cipész és csizmadia
  • 2 férfi szabó
  • 1 női szabó
  • 8 tollkereskedő
  • 1 malomtulajdonos és lisztkereskedő
  • 8 vegyeskereskedő
  • 1 fa - és tüzelőkereskedő
  • 1 cement- és mészkereskedő
  • 4 cséplőgép-tulajdonos

Ekkoriban a Hevesy testvérek rendelkeztek a legnagyobb birtokkal.

1940 elején működött egy mozi, valamint iskolások által tartott előadások. Az egészségügyi ellátás javult, s ekkor már fogorvosi rendelő is volt a faluban.

1946-ban avatásra került a művelődési ház. Itt sikeresen működött a népszerű Hagyományőrző népi együttes, Ofella Sándor vezetésével. Az együttes hatalmas sikereket ért el, mind itthon, mind külföldön is. Napjainkban is működő együttes máig sikeres, vezetője Walter János.

1953-ban új iskolát adtak át, később 1980 végén az udvarban sportcsarnokot épült. 1997-ben új épülettel egészült ki az alsó tagozatos iskola. 1959-ben újították fel a művelődési házat.

1950-ben megalakult az Egyetértés mezőgazdasági termelőszövetkezet. Új gazdasági mechanizmust vezettek be. A termelés három műszakban folyt, főleg női munkaerőt alkalmaztak. Majd jelentőssé vált a Gobelin Háziipari Szövetkezet is, mivel itt több mint 100 nőt foglalkoztattak. 1970-es években két alkalommal is orvosolni kellett az Egyetértés MgTSZ-t, majd egyesült a Kossuth termelőszövetkezettel, amely Szentmártonkátán található. 20 évvel később kivált a tápiószecsői részleg. 1993-ban megszűnt a termelőszövetkezet.

A második világháború után a kereskedelmet az ÁFÉSZ irányította, akkori nevén helyi földművelés-szövetkezet. Tápióság és Tóalmás kereskedelmi részlegeit egyesítették az ÁFÉSZ-szel, így megalakult a Tápiószecső és Vidéke ÁFÉSZ. Majd ez egyesült a Nagykátai ÁFÉSZ-szel 1977-ben.

A két világháború között halgazdaság alakult ki. Napjainkban magánvállalkozásként működik.

1980-ban megépült az alsó tagozatos osztályoknak helyet biztosító FORFA szerkezetű iskola.

1983-ban megkezdte működését a Helyőrségi Művelődési Központ, vagyis honvédségi művelődési ház.

1984-85-ben létrejött a községi vízmű, és a vezetékhálózat építése.

1980-as évek végén a falu sportpályája közelében új falurész épült. Közbeszédben "Pelenkatelep"-nek hívják.

1994-ben építették ki a földgázhálózatot, ehhez csatlakozott a lakosság jó része.

A Monor Telefon Társaság 1995-96-ban építette ki a faluban a kábeltelevízió-, telefon- és internethálózatot.

1990-96 között a lakosság közel 37%-a talált a községben munkahelyet, de a munkavállalók nagy része más településen talál munkahelyet, valamint a fővárosban. 2001-re egy megcsökkent. Ennek oka a helyi honvédségi alakulat csökkenése.

A települést a rendszerváltás óta három cikluson át Lénárd László irányítása alatt állt, aki a rendszerváltás előtt tanácselnökként vette a falut.

2006 és 2010 között Incze Sándor volt a falu polgármestere. Az ekkori képviselő testület tagjai:

  • Anka László
  • Bata József alpolgármester
  • Czirják Attila
  • Dósa Anna
  • Dósa Zoltán
  • Halász Tibor
  • Ill László
  • Kovács Ferenc
  • Nagy Jusztina
  • Tábori Tivadar
  • Dr. Varróné dr. Dávid Éva
  • Dr. Varró István
  • Walter János

2010 őszén új polgármestere lett Tápiószecsőnek, Bata József személyében.
Tisztségviselők:

  • Anka László alpolgármester, önkormányzati képviselő
  • Dombi Nándor önkormányzati képviselő
  • Erdei Annamária önkormányzati képviselő
  • Farkas Tibor önkormányzati képviselő
  • Gál Csaba önkormányzati képviselő
  • Ipacs Balázs önkormányzati képviselő
  • Mészáros Ferenc önkormányzati képviselő
  • Tar Andrea Judit önkormányzati képviselő

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település legrégebbi épülete az 1790-ben épített Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt Római Katolikus Templom, és a hozzá kapcsolódó parókia épületegyüttese. Épített emlékeink, látnivalóink között említendő a település részét képező Magdolna - telepen álló Hevessy kastély.

Tápiószecső természetvédelmi értékei: az Alsó - és Felső Tápió, az ipari hasznosítású halastórendszer, a vasútállomás szomszédságában lévő horgásztó, valamint az egykori strand területén közelmúltban kialakított horgásztó és szabadidő komplexum.

A közművelődést a Damjanich Művelődési Ház, a Helyőrségi Művelődési Központ, valamint a Nagyközségi Könyvtár szolgálja. A művelődési ház által szervezett programokra - rendezvényekre Pest Megye minden szegletéből érkeznek fellépő csoportok. A programok között kiemelkedik a három napos "Pünkösdi sokadalom" rendezvénysorozat.

A művelődési ház szolgál otthonául az országszerte ismert Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttesnek és Menyecskekoszorúnak. A ház pincéjében került kialakításra a helytörténeti kiállítás, mely Pincemúzeum néven tekinthető meg.

A településen egy Turul-szobor is áll.[3]

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskola
Az iskola neve Gróf Széchenyi István Általános- és alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola 3 részből áll. Az alsó tagozatból, felső tagozatból, és egy speciális tagozatból (SNI). A tagozatok a település más pontjain találhatóak meg.
Továbbá különböző művészeti tagozat is működik, mint zeneoktatás, festészet, tűzzománc, stb...

Damjanich Művelődési Ház

Idősek klubja

Központi konyha

Nagyközségi könyvtár
A számtalan könyv mellett internet-hozzáféréshez is hozzájuthatnak a látogatók.

Óvoda

Pöttöm Óvoda
Tápiószecsőn 3 óvoda működik, a falu 3 pontján.

Falurészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magdolna-telep
Sülysáp felől, a 31-es út mentén található.

"Pelenkatelep"
Tápióság felé vezető út mentén található.


Egészségügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban 2 orvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, és egy fogászati rendelő található. Valamint egy védőnői szolgálat.


Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápiószecsőn nagy hangsúlyt fektetnek a sportra. A sportegyesület korosztályos csapatai részt vesznek bajnokságokban.
A község futball csapata a Tápiószecső FC, 2002-ben eljutott egészen a Magyar Kupa nyolcaddöntőjébe. Akkoriban NB III-as csapatként.
16 évesen került el a csapattól Juhász Roland, aki mára válogatott szintű játékos lett.
Évente rendezik meg a "Szecsői futónap"-ot, ami híressé vált, mivel a környező falukból is sokan érkeznek résztvevők, ami később annyira népszerű lett, hogy az ország több pontjából is érkeznek. Először 2003-ban rendezték meg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tápiószecső települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]