Magyar labdarúgókupa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Kupa szócikkből átirányítva)
Magyar labdarúgókupa
MLSZ.png
Soccerball current event.svg 2012–13-as magyar kupa
Címvédő Debreceni VSC
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők változó
Kontinens Európa
Ország magyar Magyarország
Alapítva 1910
Honlap www.mlsz.hu
Médiapartner Sport1 TV

A labdarúgó-magyarkupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa-liga harmadik selejtezőkörében. A kupát 1910-ben írták ki először, összesen 69 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 20-szor elhódító Ferencváros. A jelenlegi címvédő a Debreceni VSC.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]! Más országokban, így 1874-ben Skóciában is megelőzte a kupa a bajnokságot, amit csak 1891-ben írtak ki!

Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Az Ezüstlabda végleges elnyerése, a nemzeti bajnokságot követő nyolcadik év után 1909-ben indult útjára a Magyar Kupa.

Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a Litográfia–Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK–Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta, a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926 évben bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A profi csapatok inkább a külföldi portyákat szorgalmazta.

Az új kiírásnál rögzítették, hogy:

  • a kupagyőztes tekinthető nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak. A meghatározás célja, hogy a klubcsapatok részére kiírt különböző nemzetközi tornákra a bajnokcsapat mellett az egyik jogosult a kupagyőztes lett,
  • a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupa szabályzata értelmében, a legtovább jutott amatőr csapat egy osztállyal feljebb kerül a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esik ki,
  • ha két csapat egyenlő eredménnyel verseng az első helyért, vagy küzd a kiesés ellen, akkor nem a jobb gólarány dönti el a kedvezőbb helyezést, hanem az a körülmény, hogy melyik csapat maradt tovább állva a Magyar Kupában.

A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A felszabadulás után sajnálatosan, de 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Kétségtelen, hogy az ellen/forradalom újra gátolta a kupasorozat kiírását, az 1955-56-os kiírás döntőjére csak 1958-ban került sor.

Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták – a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára – a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak – mivel nálunk nincs kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta.[1] Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az FTC példánya megvan, az MTK-é azonban a '90-es években eltűnt, Kisteleki tehát ezt a trófeát szerezte vissza.[2]

A kupa elnevezései [szerkesztés]

  • magyar kupa[3] (1909–1951)
  • Magyar Népköztársaság-kupa[4] (1951-1990)
  • magyar kupa[3] (1990–1996)
  • Samsung-magyarkupa[5] (1996-1999)
  • Arany Ászok-magyarkupa[6] (1999–2000)
  • Arany Ászok-kupa (2000-2001)
  • magyar kupa[3] (2001 óta)

Döntők [szerkesztés]

Az alábbi táblázatban olvashatók a magyar labdarúgókupa döntőinek eredményei. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük.

Győzelmek száma [szerkesztés]

Csapat Győzelem Szezonok
Ferencváros 20 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004
MTK Budapest (korábban MTK, MTK-VM, Hungária és Bástya néven is) 12 1910, 1911, 1912, 1914, 1923, 1925, 1932, 1952, 1968, 1997, 1998, 2000
Újpest (korábban Újpesti Dózsa és Újpesti TE néven is) 8 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002
Budapest Honvéd (korábban Kispesti AC, Budapesti Honvéd és Kispest-Honvéd néven is) 7 1926, 1964, 1985, 1989, 1996, 2007, 2009
Debreceni VSC 6 1999, 2001, 2008, 2010, 2012, 2013
Győri ETO (Rába Vasas ETO néven) 4 1965, 1966, 1967, 1979
Vasas 4 1955, 1973, 1981, 1986
Diósgyőri VTK 2 1977, 1980
Bocskai FC 1 1930
III. Kerületi TVE 1 1931
Soroksár 1 1934
Szolnoki MÁV 1 1941
BFC Siófok (Siófoki Bányász SE néven) 1 1984
Békéscsaba 1912 Előre SE (Békéscsabai ESSC néven) 1 1988
Pécsi MFC (Pécsi Munkás SC néven) 1 1990
Sopron (Matáv FC Sopron néven) 1 2005
Videoton (FC Fehérvár néven) 1 2006
Kecskeméti TE 1 2011

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20090819-kisteleki-visszaszerezte-az-ellopott-magyar-kupat.html
  2. ↑ http://www.origo.hu/sport/focivilag/20101119-legendas-tortenetek-ovezik-a-vbtrofeat-es-a-magyar-kupat.html
  3. ^ a b c A korabeli elnevezés Magyar Kupa volt.
  4. ↑ A korabeli elnevezés Magyar Népköztársaság Kupa volt
  5. ↑ A hivatalos elnevezése Samsung Magyar Kupa volt.
  6. ↑ A hivatalos elnevezése Arany Ászok Magyar Kupa volt.
  7. ↑ A megismételt döntő 2–1-es állásnál, a 80. percben sötétedés miatt félbeszakadt. A maradék tíz perc pótlását november 20-án a BTC–MTK-tartalékmérkőzés szünetében játszották le, melyen az MTK még egy gólt szerzett.
  8. ↑ A kitűzött kupadöntőre az MTK nem állt ki, mert a szövetség egyik korábbi, a pályák kijelölésére vonatkozó határozatának jogérvényességét vitatta, majd a Belügyminisztériumhoz fordult.A Belügyminisztérium helyt adott az MTK panaszának, mely szerint a mérkőzést a Hungária körúti pályán kellett volna lejátszani. Az MLSZ az 1911–1912-es magyar kupa döntőjét 1913. december 14-re írta ki, amire az FTC nem állt ki, nevezését az 1913–1914-es szezonra nem adta le. Az MLSZ játék nélkül az MTK-t hirdette ki győztesnek.
  9. ↑ Az 1956-os kiírás a forradalmi események miatt félbeszakadt, annak döntőjét rendezték meg két évvel később.
  10. ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle, 1991.VI.18. Magyar Kupa döntő, Ferencváros - Váci Izzó 1:0
  11. ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.2. Magyar Kupa döntő, Haladás - FTC 1-1
  12. ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.23. Magyar Kupa döntő, FTC - Haladás 1-1 (Tizenegyesekkel 5:3)

Források [szerkesztés]

  • Nagy Béla: A Labdarúgó MNK története (Budapest, 1978)
  • Thaly Zoltán: 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség - 2000. Az MLSZ és a Szókincs Kiadó ISBN 963-86106-1-1
  • Labdarúgás – 1967. XIII. évfolyam 5., 6., 9., 10., 11. szám
  • Labdarúgás – 1985. XXXI. évfolyam 5. szám
m • v • sz
Magyar labdarúgókupa
szezonok

1909–10 •  1910–11 •  1911–12 •  1912–13 •  1913–14 •  1921–22 •  1922–23 •  1924–25 •  1925–26 •  1926–27 •  1927–28 •  1929–30 •  1930–31 •  1931–32 •  1932–33 •  1933–34 •  1934–35 •  1940–41 •  1941–42 •  1942–43 •  1943–44 •  1951–52 •  1954–55 •  1955–58 •  1964 •  1965 •  1966 •  1967 •  1968 •  1969 •  1970 •  1971–72 •  1972–73 •  1973–74 •  1974–75 •  1975–76 •  1976–77 •  1977–78 •  1978–79 •  1979–80 •  1980–81 •  1981–82 •  1982–83 •  1983–84 •  1984–85 •  1985–86 •  1986–87 •  1987–88 •  1988–89 •  1989–90 •  1990–91 •  1991–92 •  1992–93 •  1993–94 •  1994–95 •  1995–96 •  1996–97 •  1997–98 •  1998–99 •  1999–00 •  2000–01 •  2001–02 •  2002–03 •  2003–04 •  2004–05 •  2005–06 •  2006–07 •  2007–08 •  2008–09 •  2009–10 •  2010–11 •  2011–12 •  2012–13
döntők

1910 •  1912 •  1913 •  1914 •  1922 •  1923 •  1926 •  1927 •  1928 •  1930 •  1931 •  1932 •  1933 •  1934 •  1935 •  1941 •  1942 •  1943 •  1944 •  1952 •  1955 •  1958 •  1964 •  1965 •  1967 •  1968 •  1969 •  1970 •  1972 •  1973 •  1974 •  1975 •  1976 •  1977 •  1978 •  1979 •  1980 •  1981 •  1982 •  1983 •  1984 •  1985 •  1986 •  1987 •  1988 •  1989 •  1990 •  1991 •  1992 •  1993 •  1994 •  1995 •  1996 •  1997 •  1998 •  1999 •  2000 •  2001 •  2002 •  2003 •  2004 •  2005 •  2006 •  2007 •  2008 •  2009 •  2010 •  2011 •  2012 •  2013
m • v • sz
Európai labdarúgókupák (UEFA)

Albánia •  Andorra •  Anglia •  Ausztria •  Azerbajdzsán •  Belgium •  Bosznia-Hercegovina •  Bulgária •  Ciprus •  Csehország •  Dánia •  Észak-Írország •  Észtország •  Fehéroroszország •  Feröer •  Finnország •  Franciaország •  Grúzia •  Görögország •  Hollandia •  Horvátország •  Írország •  Izland •  Izrael •  Kazahsztán •  Lengyelország •  Lettország •  Litvánia •  Luxemburg •  Macedónia •  Magyarország •  Málta •  Moldova •  Montenegró •  Németország •  Norvégia •  Olaszország •  Oroszország •  Örményország •  Portugália •  Románia •  San Marino •  Skócia •  Spanyolország •  Svájc •  Svédország •  Szerbia •  Szlovákia •  Szlovénia •  Törökország •  Ukrajna •  Wales
Megszűnt bajnokságok:
Csehszlovákia •  Jugoszlávia •  NDK •  Szerbia és Montenegró •  Szovjetunió
m • v • sz
magyar Labdarúgás Magyarországon
Bajnokságok MLSZ.png
Kupák
Nemzeti szövetség
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_labdarúgókupa&oldid=13607257”