Solymár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Solymár | |||
| Szarkavár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Pilisvörösvári | ||
| Rang | nagyközség | ||
| Polgármester | Dr. Szente Kálmán | ||
| Jegyző | Dr. Hanselka Ágnes | ||
| Irányítószám | 2083 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9983 fő (2008. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 558,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Solymár weboldala | |||
Solymár (németül Schaumar) nagyközség Pest megyében, a pilisvörösvári kistérségben, a budapesti agglomerációban. 2001-ben 8912 lakosából 747 volt német.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település az Aranyhegyi-patak, a Jegenye-völgy, a Budai-hegység és a Pilis által közrefogott területen helyezkedik el. A szomszédos települések keletről Budapest III. kerülete, délkeletről a II. kerület, délnyugatról Remeteszőlős illetve Nagykovácsi, északnyugatról Pilisszentiván, északról Pilisvörösvár, északkeleti irányból pedig Pilisborosjenő és Üröm.
Solymár legkönnyebben autóval (a 10-es útról), BKV (Hűvösvölgy felől a 64-es[1] és a 164-es [2]) vagy a Volán autóbuszjárataival, illetve vonattal (Budapest–Esztergom-vasútvonalon) közelíthető meg.
[szerkesztés] Története
A régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már a neolit kortól (i.e 3000) éltek itt emberek. Az 1970-es években folytatott ásatások feltártak a község határában római, illetve avar sírokat is. A település nevét az ide telepített királyi solymászokról, vagy a római korban itt folyó sókereskedelem kapcsán a latin „sal” (só) kifejezésből kapta. 1266-ban első okleveles említésekor „Salamar” néven szerepel.
A solymári várat -melyet hívnak Szarkavárnak is- feltételezhetően a 14. század második felében, a települést akkoriban birtokló Lackfi család építtette. A 15. században több tulajdonosváltás is történt, a Cillei, majd a Garai család után Mátyás király és fia Corvin János voltak a terület urai. Főleg királyi szolgálók, solymászok és vadászok lakóhelye volt a település, a vár pedig elsősorban vadászkastélyként működött. A török idők alatt a terület teljesen elnéptelenedett, a vár romlásnak indult.
A 18. század első évtizedeiben előbb rácok (szerbek), majd távozásuk után, Mária Terézia uralkodása alatt sváb (német) telepesek érkeztek a területre. A falu ezután jórészt a földművelésnek (szőlő-, búza- és káposztatermesztés) és nem utolsó sorban a főváros közelségének köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult. 1895-ben a vasút (Budapest-Esztergom) bevezetésével még könnyebbé vált a kapcsolattartás Budapesttel.
A II. világháború után, (1946 április 18.-án, majd 23.-án) a falu lakosságának közel felét (mintegy 1960 főt) kitelepítettek Németországba, helyükre a felvidéki és mezőkövesdi magyarok kerültek.
Az 1950-es, 1960-as évek országos iparosítási hulláma jegyében újabb téglagyár épült a már régóta a falu határában működő Rozália mellé. Ezen kívül gyárakat telepített Solymárra: a Pest Megyei Faipari Vállalatot és a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatot (PEMŰ), melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára.
Az 1980-as években egyre több budapesti vásárolt telket a község zöldövezeteiben. Először csak hétvégi pihenőhelynek, majd a rendszerváltás után egyre többen választották állandó lakóhelyüknek Solymárt.
Bár manapság a magukat svábnak (németnek) vallók szerény kisebbségben vannak, mégis fontos a község régi hagyományainak ápolása, amiről a nemzetiségi óvoda, az iskola és a nagyszámú kulturális egyesület hivatott gondoskodni. A településen számos írott médium illetve helyi televízió is működik, illetve működött a rendszerváltás évei óta, ezek is nagy súlyt fektetnek a nemzetiségi hagyományok őrzésére és életben tartására. A hivatalos helyi újság mellett 1999 óta szinte folyamatosan jelentek meg egyéb (egyházi, illetve civil) újságok is, ezek egyikéből nőtt ki országos folyóirattá a Képmás családmagazin.
[szerkesztés] Testvérváros
Németország Wüstenrot A két falu idén ünnepli a partnerkapcsolat 20 éves évfordulóját! Ez alkalomból Wüstenroban és Solymáron is ünnepséget rendeznek. Solymáron október 17-18-ig tartanak az ünepségek.
[szerkesztés] Látnivalók
A falu központjában (Templom téren)
- Helytörténeti Gyűjtemény és Múzeum
- Római katolikus templom (1782-1785 között épült későbarokk stílusban, Szűz Mária tiszteletére), benne Falconer János Ferenc főoltárképével
- Busúló Krisztus szobor
- Kitelepítési emlékmű (készítette: Kovács Jenő szobrászművész)
- Wass Albert szobor (készítette: Blaskó János szobrászművész)
- 2007. jauár 17. – a Magyar kultúra napjának előestéjén – ledöntötték Wass Albert portrészobrát. A szobordöntőknek nem színes fémre – bronzra – volt szükségük, a mű orra buktatva ott maradt a tett helyszínén, az író születésnapján, január 7-én a márványtalapzathoz helyezett virágok és gyertyák között. 2007.05.07-ig még nem állították vissza a szobrot.
- A szobrot azóta helyreállították, megtekinthető a Templom téren.
- "Hagyomány" szoborcsoport (készítette: Kovács Jenő szobrászművész)
- "Cédrus" emlékoszlop és emlékfa
- Hunyadi Mátyás szobra az Általános Iskola udvarán (készítette: Kovács Jenő szobrászművész)
Kirándulóhelyek
- Rózsika-forrás (Jegenye-völgy)
- Ördöglyuk-barlang
- Zsíros-hegy
- Szarkavár (középkori királyi vár) romjai a Mátyás-dombon
- Angol katonai temető (a 10-es főút mentén)
- Szél-hegyi Golgota
- "Sténeherrgott": felújított ülő Krisztus-szobor a Terstyánszky úton
- Tersztyánszky Ödön emlékműve a 164-es autóbusz végállomásánál (az olimpiai bajnok kardvívó 1929-ben a helyszín közelében szenvedett halálos balesetet)
[szerkesztés] Ismert emberek, akik Solymáron élnek
- Bayer Zsolt – író, publicista
- Esztergályos Cecília - színész
- Görgey Gábor – író, volt kulturális miniszter
- Hajdú Attila – labdarúgó, válogatott kapus
- Hankiss Elemér – szociológus
- Kautzky Armand – színművész
- Kende Péter – író
- Kovács Ákos – énekes
- Kováts Adél - színművész
- Lerch István - énekes, zeneszerző
- Másik János - zeneszerző
- Mester János - filozófus, pedagógus, teológus
- Mezey György – labdarúgó, szövetségi kapitány
- Usztics Mátyás - színművész
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||

