Erdőkertes
| Erdőkertes | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Veresegyházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Pásztor László[1] | ||
| Irányítószám | 2113 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7650 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 1318,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Erdőkertes
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Erdőkertes
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 40′ 29,68″, k. h. 19° 18′ 56,99″ | |||
Erdőkertes község Pest megyében, a Veresegyházi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község a fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Megközelíthető a környező településeken át (Veresegyház, Vácegres) alsórendű úton. Az M3 autópálya gödöllői csomópontja kb. 10 km távolságban érhető el. A Budapest Nyugati – Veresegyház – Vác vasútvonalon saját vasútállomása van. Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8–900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mogzó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amelyre a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.
Története [szerkesztés]
A Veresegyház külterületén fekvő Urasági tag nevű határrészt 1910-ben parcellázták fel. A betelepülők elsősorban Budapesten dolgozó tisztviselők és munkások voltak, akik előbb nyaralókat, majd végleges otthont építettek. A települést akkoriban Erdővárosnak nevezték. 1918-ben társadalmi munkában épült fel a telep eredetileg „Kőhidikertek” nevű vasúti megállója. Abban az időben 4-500 lakosa volt a településnek. A huszadik század első harmadában, az újabb parcellázások nyomán jött létre a régi településmag körül a gyümölcsöskerttel körülvett nyaralóház-építési mód. A Veresegyház külterületeként fejlődő településen téglagyár létesült, és jelentős szőlő- és borkultúra alakult ki. 1956-ban a település Erdőkertes néven önálló községgé alakult. 2005 óta a községnek saját rádiója is van (92,4 MHz, Zöld rádió), amely 10–15 km-es körzetben és az interneten is hallgatható. [1]
Nevezetességei [szerkesztés]
A település 1928-ban épített és Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus stílusban épített templom. Az egyhajós templomhoz a jobb oldalon csatlakozik a négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett torony.
A környék kiemelkedő természeti értéke az Erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlóterület volt. A terület nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei bennszülött fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium) előfordulása. További védett és ritka növényfajok a különféle árvalányhaj fajok (Stipa spp.), a báránypirosító (Alcanna tinctoria), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus) és a magyar csenkesz (Festuca vaginata). Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki láp, melynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.
Források [szerkesztés]
- Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
