Dömsöd

Dömsöd
Dömsöd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Ráckevei
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Bencze István
Irányítószám	2344
Körzethívószám	24
Népesség
Teljes népesség	5770 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	79,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	72,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dömsöd Pozíció Magyarország térképén
Dömsöd Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,09442°, k. h. 19,00892°47.09442, 19.00892
Dömsöd weboldala

Dömsöd nagyközség Pest megye délnyugati részében, a Ráckevei kistérségben található.

Fekvése

A település közúton az 51-es főúton, vonattal a Budapest–Kelebia-vasútvonalon érhető el, a vasútállomás a településtől kb. 6 km-re, Apaj mellett van. Szomszédos települése északon Kiskunlacháza, keleten Apaj, délen pedig Tass. A községet nyugatról a Ráckevei-Duna határolja, emiatt a térség egyik meghatározó fürdő- és horgászparadicsomává nőtte ki magát, gyakran a „Stégek városaként” emlegetik.

Története

Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja. Az oklevelekben említett Demsed, Dumsud, majd 1271-ben kelt irat szerint Gumschud a gyümölcsöd szóval volna azonos. Az utolsó Árpád házi királyok idején királynői birtok volt. 1424-ben Zsigmond király adományozta Czilley Borbálának Hunyadi János kormányzása idején. Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt. Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község népe. A törökök kiűzése után a gróf Koháry család kapja birtokul, ők a Beleznay családnak adták zálogba, majd a Podmaniczky család birtoka volt egészen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idejéig.

Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-jén. Dabról már 1313 óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695. évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'. 1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a református egyház temploma, melyben több értékes kegytárgyat őriztek. A községet ebben az időben főleg magyarok lakták. A múlt század elején Nagy István Pest megyei főjegyző nagy kiterjedésű gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a késői utódok őrzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak.

A két világháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó minőségű földekben, az állattartásban volt. A tsz. szerveződés első hulláma 1949-1950-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat. Az államosítás sok kis- és középbirtokost tett nincstelenné és ez a folyamat az 1956-os forradalom leverése után csak felerősödött. 1960 után erős mezőgazdasági szövetkezetek jöttek létre, melyek az 1970-es években egyesültek és Dózsa Termelőszövetkezet néven, mely országos elismerést szerzett.

1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben fejlődött a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. Az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, kiépült a távhívásos telefonhálózat. A falu határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó európai színvonalú regionális szilárd hulladéklerakó telep, az elmúlt évben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat. A település jelenlegi népességszáma meghaladja a 6400 főt. Ez a szám a nyári időszakban megduplázódik az idegenforgalom miatt.

Híres emberek Dömsödön

Balassi Bálint 1582-ben, mint egri huszárhadnagy részt vett az egri katonák dömsödi hadi vállalkozásában.

Itt született 1818. március 15-én Gerenday Antal szobrász.

Szekeres Nóra magyar színész, műsorvezető.

Itt laktak Petőfi Sándor szülei 1846. május elejétől augusztus közepéig, a mai Petőfi u. 15-ös számú házban, ahol a költő gyakran meglátogatta őket. 1846. május közepétől néhány hétig a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 6. számú házban lakott, ahol szülei szobát béreltek számára. Itt írta a „Száműztem magam...”, a „Salgó” és a „Levél Várady Antalhoz” című költeményeit.

Nevezetességek

• Az 1775-ben épült, műemléknek minősülő Dömsödi Református templom , amely egyhajós, copfstílusú épület. Építése 1774-ben kezdődött, majd a tornya elkészültével 1776-ban fejeződött be.
• A dabi református templom 1803-ban készült el, de a ma is látható tornyát csak 1824-ben fejezték be. Az épület egyhajós, dísztelen, amely klasszicista stílusban lett berendezve.
• A katolikus templom – tekintve, hogy a falu lakosságának többsége református vallású – csak 1928-ban épült meg neogótikus stílusban. Az épületen több mívesen kidolgozott ólomüveg ablak található.
• A Községháza 1873-ban épült, a mai napig eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosul, ma a Dömsöd Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Az épület előtt gondozott park van, amelynek fái alatt található meg az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve.
• Petőfi Sándor szülei, illetve maga a költő is 1846–1847-ben Dömsödön élt, és alkotott. Itt született többek között a "Levél Váradi Antalhoz", illetve a "Piroslik már a fákon a levél" című vers is. A költő emlékét őrzi a település központjában megtalálható Petőfi Múzeum, amelynek épülete műemlék.
• A Petőfi-fa egy a Duna partján megtalálható hatalmas tölgyfa, amelynek lombja árnyékában vette a költő papírra "Piroslik mára fákon a levél" című csodálatos költeményét.
• Dömsöd egykori birtokosainak, a Hajós családnak hamvait őrzi a Hajós kripta épülete, amely Ybl Miklós tervei alapján készült.
• 2000 óta a faluban látható a Báthory Júlia Üveggyűjtemény

Testvérvárosai

• Knüllwald (Németország)
• Fűr (Szlovákia)

Képgaléria

• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Légifotók Dömsödről