Bugyi (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bugyi
Beleznay-kastély (11717. számú műemlék) 2.jpg
Beleznay-kastély
Bugyi címere
Bugyi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dabasi
Kistérség Gyáli
Jogállás nagyközség
Polgármester Somogyi Béla[1]
Irányítószám 2347
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 5165 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 46,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 115,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bugyi (Magyarország)
Bugyi
Bugyi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 40″, k. h. 19° 08′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 40″, k. h. 19° 08′ 49″
Bugyi (Pest megye)
Bugyi
Bugyi
Pozíció Pest megye térképén
Bugyi weboldala

Bugyi nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől délkeletre, Áporka, Sári, Taksony, Peszéradacs és Kiskunlacháza közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Bud, Budi kezdetű szláv személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje)

1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.

1395-ben az Irsai, az Istvánházai Szentiváni és a Szentiváni Sáfár családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és még az 1690-es összeírásban is az elpusztult helységek között szerepelt, csak a szatmári békekötés után, a falu akkori földesura Beleznay János telepítette be újra. 1728-ban a helység már betelepült, melyet "Sig. Bugyiense 1728" körírattal ellátott régi pecsétje is igazol. Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét. E gyülekezet azonban nem sokáig élhetett a szabad vallásgyakorlattal. 1761-ben a reformátusoktól a templomot elvették és a katolikusoknak adták át. Ekkor alakult a katolikus plébánia is. Anyakönyvei is ez évben kezdődnek. A reformátusok csak 1782-ben kezdték ismét nyilvánosan gyakorolni istentiszteletüket. Anyakönyveik 1783-tól vannak meg. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 59 16/32 úrbértelket írtak itt össze. A határszabályozás és elkülönzés 1847-ben ment végbe. 1754-ben birtokosai Kovács Antal, Beleznay János, Rodl György és Emődy Mátyás voltak. 1773 szeptember 12-ére gróf Beleznay Miklós református egyházi gyűlést hívott egybe a helységbe, mely a dunamelléki református egyházkerületben a konventi gyűlések tartását elhatározta és szervezte. 1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.

A település nagyobb birtokosai voltak: a 18. században a Beleznay család, gróf Beleznay Miklós, majd később a báró Bánffyak, báró Vay Miklós és gróf Vay Ábrahám.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 3464 lakosából 1596 római katolikus, 1761 református és 88 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ürbőn szikes tavak, sajátos madárvilággal
  • Szégyenkő: Római kori kőoszlop a református templom kertjében, amelyet a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.
  • Beleznay-kastély: Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a műemlék barokk kúria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye. Az átépítések és a bontások miatt eredeti jellegzetességét szinte teljesen elvesztette, de a település önkormányzata mindent elkövet azért, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület.
  • Római katolikus templom: Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-1763)
  • Forster-kastély (ma Vadászkastély): Az 1890-es évek elején épült úrilak Forster Kálmán tulajdonában volt. Forster Kálmán hatalmas birtokain kezdte meg egy korszerű árutermelő gazdaság megszervezését, amelynek eredményeként egy évtized alatt jelentős változás következett be a művelési ágak területén. A kastély ma magánkézben van, étterem van benne és szálláshelyként hasznosítják, elsősorban a Bugyin és környékén rendezett vadászati rendezvényekre látogatók részére. Vadászidényben külföldről is számos vadász látogat el ide.
  • Tájház

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bugyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria madártávlatból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]