Bátya
| Bátya | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zsebics Ilona (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6351 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2081 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 61,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bátya
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bátya
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,49032°, k. h. 18,95884° | |||
| Bátya weboldala | |||
Bátya község (horvátul: Baćino, Baćin[3]) Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bács-Kiskun megye nyugati részén, a Duna mentén, Kalocsától délre fekvő település. Kalocsa 8 km, Baja 38 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
A terület már a 9. század-ban is lakott volt, a lakosságot avarok és szlávok alkották.
Bátya (Bácsa) nevét az oklevelek 1061-ben említik először, ekkor Bacha alakban írják nevét.
1061-ben I. Béla király adta Bátyát az általa alapított szekszárdi apátságnak uradalmával együtt, s határait is leiratta. E határleírásban ma is azonosítható helynevek vannak, mint például: Péterhát puszta, Homoród, Dalocsa, és Vajas (víz), Bóvár (1884.térk.), Mögye-fok, Sártű-fok, és Tira puszta. A körülírt nagy határon belül ma több községet és pusztát találunk, így Fajsz-ot és Oroszit, s az 1061-es összeírás szerint lakói magyarok voltak, s e határon belül csak Halász faluban van idegennek egy ekényi földje.
1299-ben a szekszárdi apátság bátyai jobbágyai megveszik egy arkai föld felét, és megkapnak 1 telket Szakmár-on.
1331-ben az írásokban bátyai egyházi nemes jobbágyok szerepelnek, közülük való lehet az 1329-ben okiratban említett István, királyi ember is.
A település a török időkben elnéptelenedett.
A török hódoltság idején települtek ide a rácok. Ma horvát kisebbségi önkormányzat működik a faluban. 2001-ben a horvát lakosok aránya 13,8% volt.[4]
Források [szerkesztés]
- MTA.lt.48.sz.
- Dl.106 181
- Györffy György: Fejér várm.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom (barokk, 1790)
- Kálvária
- Szentháromság-szobor
- Az őszi ültetésű bátyai fokhagyma hungarikum.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ KSH
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
